Szolgálat 35. (1977)

Tanulmányok - Csizmazia Piacid: Munka és élet

gondoskodás is hozzájárul, egészen magas erkölcsi értékké válik. De érdemes itt mindjárt felfigyelni a veszélyre is: a pénzkereső munka könnyen hajszává is válhat, ha az egyén vagy család túlzott igényei vagy a látszat fenntartása kedvéért mind több pénzre van szükség. Manapság szinte járványos betegséggé vált a túlköltekezés, a legújabb divatos dolgok beszerzése, még ha azokra távolról sincs is szükség. A következmény? Túlzott munkavállalás, felületesen végzett munka, vagy erkölcsileg kifogásolható mellékutak keresése.

Másik fontos mozgatóereje a munkának az egyéni képességek kibontakoztatása. Munka, erőfeszítés, feladatmegoldás nélkül az emberben szunnyadó energiák nem kelnek életre, vagy haszontalanul elpazarlódnak. Aki erőt és tehetséget érez magában, alkotni akar, eredményt akar. Ez a természetes ösztönző erő még hatékonyabbá válik a keresztény emberben, aki tehetségét, talentumait Isten ajándékainak tekinti, amelyek okos használatáért az Úrnak számadással tartozik. Az Úrnak kemény szava van a „mihaszna, lusta szolgához“,2 aki nem törekedett szorgos munkával megsokszorozni a rábízott kincset. A munka teszi az embert egész emberré: ez által bontakoztatja ki belső képességeit, és ez által tudja alakítani maga körül a természetet és az emberi világot, úrrá lenni akadályokon és csapásokon. Az embernek ez a természetes tettvágya és alkotó ambíciója igen nagy érték, de itt is jó észrevennünk a veszélyeket is. Az egyik a túlfűtött ambíció és hatalomvágy veszélye, a mindenáron való sikerhajszolás. Testileg szívrohamok, ideg- és vérkeringési zavarok a kísérői gyakran a túlzott ambíciónak; de még nagyobb lehet az a kár, amit az erkölcsi érzék meggyengülése, a kíméletlen vagy kétes eszközök használata jelent egyénnek és társadalomnak egyaránt. A másik veszély: az erők és tehetségek helytelen célokra használása. Lehet sokat dolgozni, nagy erőfeszítéseket tenni alapjában felesleges, sőt káros és bűnös célokért Is: nagy lépéseket tenni helytelen irányban. De még ha alapjában helyes irányban haladunk és jó célokért dolgozunk, akkor Is érdemes időnként megállni és újra átgondolni, mit és miért is csinálunk. Van-e értelme tovább folytatni, vagy nem kíván-e Isten akarata és embertársaink java valami mást, valami jobbat.

Vannak azonban a munkának magasabb motívumai is, és ha ezek bennünk eleven erővé válnak, munkánknak több lesz az értelme, nagyobb lesz a lendülete, és erre nagy szükségünk is van: tapasztalatból tudjuk, hogy a mindennapos, visszatérő munka sokszor fárasztó robottá, értelmetlen teher- hordozássá válik, még akkor is, ha elég pénzzel és elismeréssel jár. A leg- kimerítóbb munka nem az, amely legtöbb időt és energiát kíván, hanem amelyiknek nem látjuk értelmét, szépségét, nagyságát. Ezért annyira fontos, hogy legyenek magasabb szempontjaink, hogy munkánkat nagyobb összefüggésben tudjuk látni. Legyen szabad itt három ilyen szempontot megemlítenem, amely a keresztény ember számára különösen fontos, és a legkülönbözőbb munkaterületeken segítséget, ösztönzést adhat.

6