Szolgálat 35. (1977)

Tanulmányok - Morel Gyula: A munka szociológiája

törvények, íratlan játékszabályok részben a biológiai (és lélektani) adott­ságokra támaszkodnak, részben ellentétben állnak velük (pl. a takarítás ne­héz testi munkáját bizonyos társadalmakban szinte kizárólag nők végzik). Hasonlóan érdekes az emberi munkát ebben a társadalomtól megfogal­mazott dimenzióban szemlélni. Különféle társadalmak kultúrái különböző meghatározást tartalmaznak a munkáról. A bibliai őstörténet szószerinti ér­telmezését átvett kultúrák a munkát büntetésnek értelmezik. Sok régi tár­sadalom felfogásában a munka kizárólag rabszolgák feladata, amelyre elen­gedhetetlenül szükség van, hogy a szabad embereknek ideje maradjon a gondolkozásra, a tudományok és művészetek ápolására és az állam ügyei­nek intézésére. Perszonalista kultúrájú társadalmak a munkában a személy kibontakozásának, az egyén teremtő képességei kiélésének lehetőségét lát­ják. Az emberi szolidaritást hangsúlyozó rendszerek a társadalom illetve a társadalom tagjainak szolgálatában jelölik meg a munka értelmét. Megkü­lönböztethetők olyan társadalmak, ahol a minél több munka által elérhető minél nagyobb gazdasági jólét, és olyanok, ahol a minél kevesebb munka által megteremthető minél előnyösebb életminőség az uralkodó elv. A homo oeconomicus gondolkodásmódjában a munka nem más, mint szűkös javak előállítása igények betöltésére. Álljunk meg ütt egy pillanatra. Ez a mai gazdaságtudományi rendszerek keretében általánosan elfogadott meghatározás két fogalmat tartalmaz, ame­lyek további elemzésre érdemesek: mik a „szűkös javak“ és mik az „igé­nyek“? — A világrészek híres találkozásakor az európaiak szemében az arany és a drágakő, a bennszülöttek szemében a színes szalagok és a kis zsebtükrök számítottak értéknek és tartoztak a szűkös javak közé. A máso­dik világháború után Magyarországon egy százpengós papírpénz kétségkívül a szűkös javakhoz számított, ez a jellege a pénzromlás folytán rohamosan csökkent és a forint bevezetésével teljesen megszűnt. Egy analfabéta tár­sadalomban ugyanúgy nem lehet az írógépet vagy a töltőtollat a szűkös ja­vak kategóriájába sorolni, mint egy iparosodott társadalomban a vadász- nyilakat. — Az igények, amelyeknek betöltése a munka legfőbb motivációja, két csoportba oszthatók: vannak felvett és velünk született igények. Hogy az első csoport pusztán társadalmi eredetű, azt nem kell hosszasan bizonyí­tani: meghatározott típusú zenére, bizonyos típusú ételre, jellegzetes maga­tartási formákra irányuló igényeink társadalmi környezetünk befolyása alatt nevelődtek belénk, ezért találhatók messzemenő egyöntetűségben egy kul­túrkörön belül és ezért különböznek egymástól kultúrkörök szerint. De még a velünk született igényeket is társadalmi feltételek formálják. A szekszuális igények kielégítését számos előírás szabályozza minden társadalomban, és­pedig kisebb vagy nagyobb mértékben különböző módon — egészen a coeli- batus intézményéig, amely sok ismert kultúrában feltalálható. A táplálkozás igénye szintén ösztönös, velünk született adottság, betöltésének módja vagy be nem töltése mégis számtalan személyek közti előírás és megegyezés 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom