Szolgálat 35. (1977)
Tanulmányok - Morel Gyula: A munka szociológiája
törvények, íratlan játékszabályok részben a biológiai (és lélektani) adottságokra támaszkodnak, részben ellentétben állnak velük (pl. a takarítás nehéz testi munkáját bizonyos társadalmakban szinte kizárólag nők végzik). Hasonlóan érdekes az emberi munkát ebben a társadalomtól megfogalmazott dimenzióban szemlélni. Különféle társadalmak kultúrái különböző meghatározást tartalmaznak a munkáról. A bibliai őstörténet szószerinti értelmezését átvett kultúrák a munkát büntetésnek értelmezik. Sok régi társadalom felfogásában a munka kizárólag rabszolgák feladata, amelyre elengedhetetlenül szükség van, hogy a szabad embereknek ideje maradjon a gondolkozásra, a tudományok és művészetek ápolására és az állam ügyeinek intézésére. Perszonalista kultúrájú társadalmak a munkában a személy kibontakozásának, az egyén teremtő képességei kiélésének lehetőségét látják. Az emberi szolidaritást hangsúlyozó rendszerek a társadalom illetve a társadalom tagjainak szolgálatában jelölik meg a munka értelmét. Megkülönböztethetők olyan társadalmak, ahol a minél több munka által elérhető minél nagyobb gazdasági jólét, és olyanok, ahol a minél kevesebb munka által megteremthető minél előnyösebb életminőség az uralkodó elv. A homo oeconomicus gondolkodásmódjában a munka nem más, mint szűkös javak előállítása igények betöltésére. Álljunk meg ütt egy pillanatra. Ez a mai gazdaságtudományi rendszerek keretében általánosan elfogadott meghatározás két fogalmat tartalmaz, amelyek további elemzésre érdemesek: mik a „szűkös javak“ és mik az „igények“? — A világrészek híres találkozásakor az európaiak szemében az arany és a drágakő, a bennszülöttek szemében a színes szalagok és a kis zsebtükrök számítottak értéknek és tartoztak a szűkös javak közé. A második világháború után Magyarországon egy százpengós papírpénz kétségkívül a szűkös javakhoz számított, ez a jellege a pénzromlás folytán rohamosan csökkent és a forint bevezetésével teljesen megszűnt. Egy analfabéta társadalomban ugyanúgy nem lehet az írógépet vagy a töltőtollat a szűkös javak kategóriájába sorolni, mint egy iparosodott társadalomban a vadász- nyilakat. — Az igények, amelyeknek betöltése a munka legfőbb motivációja, két csoportba oszthatók: vannak felvett és velünk született igények. Hogy az első csoport pusztán társadalmi eredetű, azt nem kell hosszasan bizonyítani: meghatározott típusú zenére, bizonyos típusú ételre, jellegzetes magatartási formákra irányuló igényeink társadalmi környezetünk befolyása alatt nevelődtek belénk, ezért találhatók messzemenő egyöntetűségben egy kultúrkörön belül és ezért különböznek egymástól kultúrkörök szerint. De még a velünk született igényeket is társadalmi feltételek formálják. A szekszuális igények kielégítését számos előírás szabályozza minden társadalomban, éspedig kisebb vagy nagyobb mértékben különböző módon — egészen a coeli- batus intézményéig, amely sok ismert kultúrában feltalálható. A táplálkozás igénye szintén ösztönös, velünk született adottság, betöltésének módja vagy be nem töltése mégis számtalan személyek közti előírás és megegyezés 46