Szolgálat 34. (1977)

Könyvszemle - tkk sorozat (Békési I.)

számot tarthat érdeklődésre, hiszen senki sem vonhatja kétségbe azt a tényt, amit Szerb Antal tömören így fogalmazott meg: „Az egész európai irodalom az Antik és a Szentírás kettős pillérjén nyugszik“. Az utóbbinak ismerete az egyik kapu az európai irodalom megértéséhez. Földrészünkön kultúrember ezt nem nélkülözheti. Könyvünk pedig ebben jó tájékoztató, széleskörű áttekintést nyújt a Szentírásról.

Csak úgy közbevetően jegyezzük meg, hogy adatainak bősége miatt igen jó lenne egy esetleges újabb kiadásban betűrendes név- és tárgymutató beiktatása.

Nem hagyhatjuk említés nélkül megkapó képeit. Az egész alkotás nagy műgonddal készült, és szép ajándék a magyar olvasóközönség számára.

Megrendelésünkkel forduljunk Szabó Ferenchez, Via dei Penitenzieri 20, 1-00193 Roma. K. G.

Farkasfalvy Dénes: Bevezetés a szentírástudományba. tkk 1/6, Róma 1976, 110 o. — Békés Gellért: ökumenizmus. tkk 111/11, Róma 1976, 106 o.

A „teológiai kiskönyvtár“ két legutóbbi kötetének szerzőjét nem kell külön bemutatnunk olvasóinknak. Gyakran találkoztak a római Szent Anzelm bencés egyetem dogmatikusának nevével újszövetségi szentírásfordítása óta, ökumenikus munkája, ifjúsági konferenciái, versei és a szerkesztésében megjelenő Katolikus Szemle révén. Most az ökumenikus tanszék vezetője. Farkasfalvy Dénes ciszterci szerzetesről pedig ma már nemcsak azt tudják, hogy matematikus, hogy dallasi egyetemükön tanít és igazgatója az ottani középiskolájuknak, de sokan az ő zsoltárfordításával zengik az Úr dicséretét.

Mindkét munka nagyon időszerű kérdéssel foglalkozik. A Bibliát ma többen olvassák, mint bármikor, közösségben és „kamrájuk rejtekében“ egyaránt. Az ökume- nizmusról állandóan hallunk. Mindkét vonalon tele vannak az emberek félig megértett és néha túl vérmes reményeket keltő, máskor közömbösítő vagy lehangoló értesülésekkel, gondolatokkal. Mindkét könyv fogalomtisztázó, szabatos munka. Sokat segít majd, hogy a Biblia és az ökumenizmus emlegetése ne frázis legyen.

Farkasfalvy Dénes célja — maga megmondja a bevezetésben —elsősorban az, hogy teológiai bevezetést adjon a Szentíráshoz. Nem térhet ki az exegetikai és történelmi részletkérdésekre. „Mit jelent a keresztény ember hite a Szentírásban mint Isten szavában“ — teszi fel a hivő és a hivőt kívülről szemlélő közömbös vagy hitetlen ember nagy kérdését (5), s erre felel a történelmi áttekintést tartalmazó első részben és az elméleti rendszerezés 11 tömör, világos fejezetében. ízelítőül csak egy-két dinamikus, elgondolkodtató megállapítását idézzük: „A kinyilatkoztatás történelmi folyamat. Bele van ágyazva az ember történeti és közösségi életébe . . . nem egyoldalú közlés, hanem Isten és népe közötti párbeszéd. A nép válasza, magatartása, hite vagy hűtlensége határozza meg azt a drámai keretet, amelyben Isten a maga pedagógiai módszerét érvényre juttatja“ (63). Ugyanakkor „a sugalmazás teológiájának mélyén misztériumra bukkanunk: az isteni kegyelem és az emberi szabadság misztériumára“ (67). Dialektikusán világítja meg a Szentírás és az Egyház viszonyát: „A Szentírás mint isteni szó az Egyház létrehozó oka, mint emberi szó egyházi tevékenység terméke“ (82). A dogmafejlődés tényét a következőképpen alapozza meg: „A kinyilatkoztatás Isten által támasztott események formájában történik, ezért fogalmi-ismereti vetülete nem meríti ki valóságát“ (85).

Békés Gellért az ökumenizmus egyszerű és szabatos meghatározásából indul ki: „Amit ma ökumenizmusnak nevezünk, az a különféle hitvallásokra szakadt keresztények egységét keresők mozgalma“ (7). Ezt a mozgalmat és ennek egyháziam alapjait ismerteti. A füzet első része történelmi visszatekintés: a mozgalom kialakulását és szervezett formájának, az Egyházak ökumenikus Tanácsának történetét mondja el. A második rész pedig az ökumenizmus teológiai alapjairól beszél. Különösen hézagpótló és sikeres az 5. és 6. fejezet: „Az ökumenikus Tanács egyház- tana“ és „a katolikus egyháztan ökumenikus elvei“. Külön hálásaknak kell lennünk, hogy a történelmi ismertetésnél nemcsak ismerteti az ortdoxok és katolikusok húzódozó magatartását, hanem a húzódozás dogmatikai és lélektani okait is megadja.

88