Szolgálat 34. (1977)
Eszmék és események - „Együtt a reményben“ (Chilla Raymond)
s így egész életünket felemészti. És csak akkor leszünk kovász híveink számára, ha mindinkább „másik Krisztussá“ leszünk. A tapasztalat bizonyítja, hogy Isten országában csak azok dolgoznak eredményesen, akikben az Úr kegyelme működik. Nem a tudósok, nem a szervezők változtatták meg a föld felszínét és hoztak örömet a szívekbe, hanem a szentek. Befolyásuk és életük hatása még sokáig fennmaradt, míg a többiek tetteit hamar elfelejtették. Hit és ima párhuzamosan halad. Ahol erős a hit, ott az ima magától értetődővé lesz. Ez megfordítva is áll. Aki az imádságot komolyan veszi, abban növekszik a hit is. Ezért ne tekintsük elveszettnek az imádságra és elmélkedésre fordított időt: meghozza az sokszorosan a kamatját a saját és a híveink életében. Túlzás nélkül állíthatjuk: apostoli tevékenységünk annyit ér, amennyire imádkozó papok vagyunk. Schrek Mihály „EGYÜTT A REMÉNYBEN“ (Róm 5,1-4) (ökumenikus áhítaton református templomban katolikus pap imája) Mennyei Atyánk, a Te hívásodra jöttünk össze. A Te Szavad, hozzánk intézett személyes Igéd egységünk kapcsa. Te oltottad szívünkbe Szent Fiad szeretetét, a Te kegyelmi ajándékod ébresztette fel szerte a világban az evangéliumi hit egységének a vágyát, és ebben az ajándékban részesítettél minket is. Köszönjük Neked. Most arra kérünk Téged, Benned hivő és Benned bízó magyar gyermekeid, add, hogy ez a Lelked szította egységvágy ne maradjon terméketlen bennünk, hanem váljék az Egyház jobb jövőjét készítő szent akarattá. Elismerjük, és hittel valljuk, hogy Fiad egy, és Szentlelkedben való felismerése igazság szerint nem vezethetne másra, mint egyetlen közös hitre, egyetlen közös pásztorra, egy akolban egyetlen nyájra. Elismerjük és szégyenkezve valljuk, hogy hitünk tétovasága, feléd ívelő reményünk ernyedtsége és szeretetünk fogyatékos volta okozta Egyházad darabokra esését és az ebben való intézményes megmerevedést. Az evangéliumi igazság féltésének álarca alatt intézményi érdekek, hittől független érzelmi lojalitások és szenvedélyektől fűtött logika állított szembe minket egymással századokon át. Most a Te Lelked az, Aki egyházainkat a múlt hibáinak, túlzásainak és bűneinek felismerésére és beismerésére vezeti, hogy Tőled és egymástól bocsánatot kérve szabaddá legyünk a múlt terheitől. A Te Lelked ébreszti bennünk az Isten titkaiba látó hitet, a jövőbe néző szent reményt és az egységteremtő szeretetet. , Urunk és Atyánk, az a kérésünk, hogy az egyházainkat megújító Lélek-áradás, amelynek az utóbbi években tanúi lehettünk, sodorjon ki ben72
