Szolgálat 32. (1976)

Eszmék és események - Denise Legrix vallomása

a boldogság ideje volt a tanítványoknak. És a Szentlélek eljövetelével az öröm kitéphetetlen gyökeret vert bennük, öröm Megváltójuk örömén és dicsőségén, aki az öröm ellenségei ellen vívott győzelmes harcban vérzett el, aki húsvét örömében feltámadt, dicsőségben fölment a mennybe és most ott uralkodik; a Szentlélek öröme és a tökéletes túlvilági öröm, a mennyei jutalom kilátása (Mt 25,21; Mk 5,12; 1 Pét 1,6-8) — mindez drága örökségük maradt, és osztályrészül jut mindenkinek, aki hitben és szeretetben egyesül az Úrral.

(Dr. Paul Wilhelm Keppler püspök nyomán)

DENISE LEGRIX VALLOMÁSA

Denise Legrix, a kéz és láb nélküli festönő és írónő, akit 22. számunkban már bemutattunk, nemrég (1974-ben) adta ki „Née comme pa" (Ilyenek születtem) c. írásának harmadik kötetét: „Vivre comme les autres“ („Úgy élni, mint mások“). A nyomorékok és elmebeli fogyatékosok nagy ideálja ez: a normális emberi élet. Köz tűk szerzett tapasztalatait sorakoztatja, a segítés módjait részletezi. A könyvnek talán legmegragadóbb lapja az olvasónak szóló néhány bevezető sor:

A riportok vagy interjúk során ezt a kérdést intézik legtöbbször hozzám:

— Boldog-e?

A felelet mindig ugyanaz:

— Teljesen boldog vagyok.

Ezután a párbeszéd így folytatódik:

— Honnét a boldogsága?

— Másoktól.

— Abból a boldogságból, amit másoktól kap?

— Igen. És abból, amit én adok nekik. Amit minden cselekedetemmel próbálok nekik adni.

Egyesek tovább részletezik a kérdést:

— Szóval megvan minden elképzelhető boldogsága?

Ilyenkor keresgélem és még sokáig fogom keresni az igazamat kifejező szavakat: hogyan írjam körül azt a bennem rejlő kincset, ami az életkedvem, az örömbe vetett bizalmam?

Ezt felelem:

— Enyém a szeretet titka, és ezt továbbadom másoknak.

Boldogságomnak az is a titka, hogy nem sóvárgok a mások boldogsága

után.

Azt hiszem, néhány pillanat alatt meg tudom magyarázni mindezt. Életem egyetlen eseményéből sem hiányzik az Isten.

Nem tudom, nem akarom nélkülözni az Istent.

Isten tagadásával nyitotta meg az ember a Gonosznak a világ kapuját.

Isten világosan beleírja magát mindennapi tapasztalatunkba. Mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy jól éljen, mindenkinek jogot ad bizonyos boldogságra.

74