Szolgálat 32. (1976)

Tanulmányok - Edith Stein: Életalakítás Szent Erzsébet szellemében

karol át minden közelébe kerülőt. így tette kicsiny gyerekkezét a fiú kezébe, akit becsvágyó szülők hatalompolitikája jelölt ki élettársául, hogy soha többé el ne engedje. így osztotta meg egész életét zsenge gyermekkora játszótár­saival, míg röviddel halála előtt szigorú lelkivezetője azokat is elvette tőle, hogy eloldja a földi szeretet végső kötelékét is. így hordozta szívében a gyermekeket, akiket maga is még csaknem gyermekként szült. Igaz, odaadta őket oldaláról. De ez nyilván anyai szeretetből történt, hogy ne kelljen meg- osztaniok saját kemény útját, s anyai kötelességérzetből, mert nem akarta önhatalmúlag elvonni őket a természetes életviszonyaikkal megadott rendel­tetéstől. De azért is, mert a szívében érzett túláradó szeretet béklyót jelen­tett Isten akarta hivatásában. Zsenge ifjúságától forró, irgalmas szeretettel tárul szíve minden szük­séget szenvedő és szorongatott felé. Sürgető szükséget érez, hogy etesse az éhezőket, ápolja a betegeket, — de soha nem elégszik meg az anyagi nyomor elhárításával, mindig arra vágyik, hogy a fázó szíveket fölmelen­gesse a maga szívén. A szegény gyerekek a kórházban karjába futnak és „mamának“ nevezik, mert érzik: igazi anyai szeretet sugárzik feléjük. Mindez a túláradó gazdagság egyetlen kimeríthetetlen forrásból származik: az Úr szeretetéből, aki mióta az eszét tudja, nagyon közel volt hozzá. Amikor apja és anyja elbocsátotta magától, ő vele ment a messze idegen országba. Mióta tudja, hogy a várkápolnában lakik, valami húzza oda, abbahagyatva vele gyer­meki játékait. Itt otthon van. Ha az emberek szidják és gúnyolják, itt vigasz­talást talál. Senki sem olyan hűséges, mint ö. Azért neki is hűségesnek kell lennie hozzá, mindenki és minden fölött szeretnie. Egyetlen ember képének sem szabad kiszorítania szívéből az övét. Ezért vesz erőt heves bűnbánat rajta, amikor az átváltozást jelző csengőszóra fölijedve rájön, hogy szeme és szíve oldalán ülő férje felé fordult, nem pedig a szent áldozatot követte. A mezítelenül, véresen kereszten függő Megfeszített képe előtt képtelen ékszert és koronát viselni. Az Úr szélesre tárta karját, hogy magához vonjon minden fáradt és megterhelt embert. A Megfeszítettnek ezt a szeretetét kell elvinnie minden megfáradtnak és megterheltnek, bennük pedig felébresz­teni a Megfeszített iránti szeretetet. Mindannyian Krisztus titokzatos Testé­nek tagjai. Az Úrnak szolgál, ha nekik szolgál. De arra is gondjának kell lennie, hogy a hit és szeretet által eleven tagok legyenek. Aki közelébe jön, azt próbálja az Úrhoz vezetni. Áldott apostoli munkát folytat. Ezt mutatja társnőinek élete, erről tesz beszédes tanúságot férjének fejlődése, valamint Konrád fivérének belső átalakulása, aki Erzsébet halála után, láthatóan az ő hatása alatt, szerzetbe lépett. — Krisztus szeretete: ennek szelleme töl­tötte be és alakította Erzsébet életét, ebből fakad pihenést nem ismerő emberszeretete. Még egy lényeges vonását megérthetjük ugyanebből a forrásból: elbűvölő vidámságát. Szereti a vad gyermekjátékokat, és még akkor is örömmel csinálja, amikor a fegyelem és illem ottani szokásai Szerint már rég benő­43

Next

/
Oldalképek
Tartalom