Szolgálat 31. (1976)

Magyar misszionáriusok az igazságosságért

paratory (megfelel kb. az első eleminek, itt már komoly tanulás folyik), 7 elemi osztály jelenleg 1727 növendékkel és 4 középiskolai 653 növendékkel. A tanári kar 15 papból és 143 világi tanárból ill. tanítóból áll. Jelenleg három magyar dolgozik az iskolában: Papilla Lajos alapítása óta, 3 évig mint igazgató, különben mint diák-lelki- vezető (counselor), Kaufmann József mint az elemi iskola káplánja és diák-counse- lor, Kráhl József karácsony óta mint gondnok és a tanítók counselorja.

A Fülöp-szigeteken nagy társadalmi különbségek vannak. Vannak gazdagok és vannak szegények. Az új társadalom célja: nagyobb egyenlőséget hozni létre a különböző társadalmi osztályok között. Iskolánk igyekszik szolgálni és előmozdítani ezt a változást.

1968-tól komoly szociális képzést adunk a tanulóknak. A nagy árvíz idején, amikor három hétig szakadt az eső, a vidék egy óriási tóvá alakult és 3 méteres víz állt a földeken, az iskola örökbe fogadott egy kis járási székhelyet 29 faluval. Minden évben kiválasztjuk a legnagyobb szükségben levő falut, és a diákok a lakosokkal együtt dolgoznak. A fiúkat csoportokban kivisszük péntek késő délutántól vasárnap délutánig. Építenek, fákat ültetnek stb. A cél a falu fölemelése és közösség kialakítása. Pár hónapja az iskolabizottság elhatározta, hogy legalább egy vagy két hónapot mindenkinek ilyen munkában kell tölteni, különben nem kapja meg az iskola diplomáját, vagyis nem érettségizhet.

Az 1975/76-os tanévben az igazgató más 40 iskolaigazgatóval együtt tíz napos szemináriumon vett részt Indonéziában. Elhatároztuk, hogy mindig jobban belevonjuk a szülőket, tanítókat és diákokat az igazságos beállítottságra való törekvésbe. Okt. 30-án, nov. 13/14-én „igazságossági munkanapokat“ (Justice Workshop) rendeztünk. Hárman voltak az előadók, köztük P. Catalino Arevalo, a Távol-Kelet leghíresebb teológusa. Előadásának címe volt: „Az igazságosság metodológiája és teológiája." Négy lépést ajánlott: Kezdjük a megtapasztalással; fontos a társadalmi-gazdasági elemzés; azután vegyünk részt a munkában, és végül a tapasztalat után reflektálni kell. Filmet is vetítettek a Fülöp-szigeti emberek életéről. Az előadások után voltak a csoportmegbeszélések. A titkár följegyezte a beszélgetés pontjait. Többszörös megbeszélés után összeállítottak egy határozatot (Justice Workshop Consensus), amelyet aztán a résztvevők megszavaztak 1975. nov. 14-én. A tanítók érezték, hogy szükséges a személyes osztozás a szegények sorsában, önkéntesek vállalkoztak. Osztályok és szakok szerint megtervezték, hogyan neveli igazságosságra a tanító a diákot. Egy megfigyelő véleménye szerint „ez jó kezdet volt."

A határozat röviden a következőket tartalmazta:

1. Nevelésünk célja a jelenlegi filippino társadalomban: olyan diákokat nevelni, akik szeretik az igazságosságot, és mindent megtesznek, hogy az uralkodjék.

2. A Xavier-kommunitás minden tagja „man-for-others", másokért élő ember kíván lenni, és a következő erényeket fogja megvalósítani: a) minden ember egyenlő méltóságban, nem a pénz, a befolyás a mérték, b) teljesíti állampolgári kötelességeit (pl. adófizetés), készségesen érintkezik minden társadalmi osztállyal.

3. Egyszerűen fog élni, nem költekezik, mikor soknak még a legszükségesebbje sincs meg.

4. Részt vesz a munkában, hogy az igazságtalan társadalmi szerkezet megváltozzék: kezdeményezéssel, szolgálattal, felelősséggel, önképzéssel.

5. Nagyon fontos a jó példa.

6. Személyes érintkezés nagyon segít a cél elérésében.

7. Ez a program mindenki szívügye.

A szeminárium első eredménye az volt. hogy tíz tanító vállalkozott: két napig együtt élnek az egyszerű néppel. Beszámolóikban aztán mindenki tapasztalhatta, mekkora a különbség a szegény nép életmódja és a mienk között. Nincs vizük, nincs villany, nincs tisztességes WC, nincs szappan. De a nép nagyon vendégszerető, és nagyon hajlandók segíteni magukon.

76