Szolgálat 31. (1976)
Szabó Ferenc: A francia munkásmisszió kezdetei
nézve minden győzelem ingatag. Ha tehát azt akarjuk, hogy a béke és a testvériség magában „az ember városában" se pusztuljon el, hanem megszilárduljon, akkor szükség van egy bizonyos prófétai magatartás jelenlétére az emberi értékek tekintetében is. Bárcsak ezek a nem közönséges erkölcsi erővel rendelkező emberek fenntartanák az egyetértés és a tisztelet lángját! Társadalmunk rászorul erre. Az erőszakon lehet győzelmeket aratni, de aki győzelmet mond, az harcot és lelkierőt is állít. Szabó Ferenc A FRANCIA MUNKÁSMISSZIÓ KEZDETEI Ez a rövid történeti visszapillantás a Franciaországi Misszió (Mission de France) és a Párizsi Misszió (Mission de Paris) születésének körülményeit mutatja be. Ma már jól ismerjük ezeket a körülményeket; feldolgozták azokat a dokumentumokat, amelyek fényt vetnek a Misszió eredetére, kibontakozására, az 1953-as megpróbáltatásra (amikor Róma közbelépésére megszűnt a szeminárium), illetve az 1954-ben kapott új státus óta megtett útra, amely az Egyház korszerűsödését és új missziós elkötelezettségét kereső Zsinatig vezetett. Néhány alapvető munkát megemlítünk a jegyzetben (1). Hangsúlyozzuk, minket itt most nem a munkásmisszió teljes története érdekel, hanem elsősorban az a helyzet, szellemi légkör, amelyben megszületett, és azok a személyek, akiknek döntő szerepük volt a misszió kialakulásában. A Franciaországi Misszió létrejötte két tény konvergenciájának köszönhető: Franciaország a századforduló óta egyre inkább elkereszténytelenedett, és ezt a tényt egyre jobban tudatosították a püspökök, papok, világi hívők; másrészt a francia főpásztorok egyházmegyéik határain túlra kezdenek tekinteni és egyre jobban együttműködnek, hogy országos szinten megszervezzék az evangélizálást, mindenekelőtt az Egyháztól eltávolodott munkásrétegeket tartva szem előtt. Franciaország elkereszténytelenedése már a század eleje óta nyugtalanította az egyházi vezetőket. De elsősorban a helyzetet közvetlenül, tapasztalatból ismerő papok riasztottak. A két háború között különböző kezdeményezések születtek: a Katolikus Akció a munkásvilág felé fordul (a belga Cardijn kanonok mozgalma, a JOC = Keresztény Munkásifjúság, Francia- országban is tért hódít; ugyanakkor a földművesek körében is kibontakozik a Katolikus Akció); új lendületet kap a Chevrier által alapított munkáspapi csoport, a Prado; P. Voillaume Charles de Foucauld szellemében megalapítja Jézus Kis Testvéreit stb. 57
