Szolgálat 30. (1976)

Könyvszemle - Hitünk és életünk (Benkő-Öry)

nem itt veszi sorra, hanem „A hivő ember“ c. fejezetben. Minthogy gyökér- és beavató szentségekről van szó, valóban jó helyen.

A könyv módszere a II. vatikáni zsinat szellemét tükrözi. Nem hanyagolja el az észérveket, de ugyanakkor a biblikus megalapozás és az érzelmi élet táplálása is jelentős szerephez jut. Nyíltan bemutatja a keresztény hit sajátságait, egyezteti az ökumenikus felfogással és kiegyensúlyozottan, bár inkább óvatosan tárgyalja az esetleg vitatott tételeket, pl. „Irodalmi műfajok a Szentírásban" (41), „Nem lehet elég korán kezdeni“ (177), családtervezés (181-183). Általában igen tudatosan késztet állásfoglalásra és gondolkoztató elmélyítésre, bár az erkölcsi tételek fejtegetésénél itt-ott talán bizonyos moralizálás érezhető. Amit a szövegbe nem tud fölvenni, azt az egyes pontok végén felvetett kérdések és függelékek tartalmazzák. Rövidségükben igen frappánsak a „Mit feleljünk“ (26), „Kérdezz — Felelek“ (31) válaszai, a „Hogyan olvassuk a Szentírást“ megjegyzései (47) és a „Lelkitükör fiatalok számára“ (233). így a hitoktatónak sok alkalma nyílik a helyi és egyéni körülményeket szem előtt tartva a vallásos élet látóhatárát tágítani és a feleletek révén a hitet elmélyíteni.

A fényképek hatásosan támogatják a szöveget. A kiállítás igen ízléses. A színek hangulatosak, kivéve a sötétkéket, ahol a fekete nyomás veszít olvashatóságából. Szerencsések a Kiegészítő idézetek és versek. Egyes illusztrációk azonban vegyes érzelmeket válthatnak ki bennünk; pl. a 84, 108, 110, 140 o. rajzai meggondolkoztat- hatnak, de nehézkesek és nem elég lendületesek.

Megpróbáltuk kicsit összevetni a munkát az osztrák hittankönyvekkel. A magyar tankönyv egy kötetben adja azt, amit a Nyugatnémetországtói átvett „Impulse“ (Verlag Salzburg) két, az „Interdiözesane Lehrbuchkonferenz“ közreműködésével az „Interdiöz. Katechetiser Fonds“-tól kiadott sorozat pedig három kötetben tárgyal (Glaube gefragt, Christus gefragt, Unterwegs zur Freiheit). Mind a két sorozattól függetlenül Ausztriában az általános iskola 7. és 8. osztályának külön tankönyvei vannak. Nem lehetett könnyű a magyar szerzők munkája; eredményük annál inkább dicséretre méltó. Néhány kifogásunkkal nem a könyv értékét akartuk csökkenteni, inkább csak a figyelmet felhívni néhány dologra egy újabb kiadás esetére. A sajátos célzat magyarázza meg, hogy a „Hitünk és életünk" mélyebben szánt, mint a „Glaubensbuch 7-8“, de egyszerűbb, mint az „Impulse“ vagy a „Glaube gefragt“. Előbbi Ausztriában is inkább nagyobb városokban használható, a vidéki ifjúság már nehezen követi, bár módszere és felépítése egységesebbnek mutatkozik a „Glaube gefragt“ sorozatnál. A magyar hittankönyv, bár megtart egy alapbeosztást, módszerében változatosabb, s ugyanakkor inkább pozitiven közli a hit világát, ismereteit, nem mint az „Impulse“ problematizálásra hajló fejezetei. Középutas megoldásával több csoportnak szolgálhat tankönyvül. Kiállításban sem marad el osztrák rokonaitól, bár ezek színei élénkebbek.

őszintén gratulálunk ehhez a tartalmas segédkönyvhöz. Nemcsak az általános iskola hittantanításának betetőzésére szolgál, de felnőtt hívek is haszonnal forgathatják.

Benkő A. — öry M.

94