Szolgálat 30. (1976)

Tanulmányok - Puskely Mária: Ann Elisabeth Seton

akarat tartja lábon. New Yorkban ismét járvány pusztít, így még barátaitól is meg van fosztva. A Biblia tartja benne a lelket és az erőt.

Szeretetszolgálatait ilyen körülmények között is folytatja. Most már nem nehéz sorsközösséget vállalnia azokkal, akiknek bizonytalan a holnapjuk. Szégyenkezve ismeri el, hogy semmi oka panaszra. Ez a felismerés újabb áldozatokra sarkallja. Házról házra jár és gyűjt a szegényeinek; aztán elindul nagy kosarával, megkeresi a rászorulókat. „Korán kelek, későn fekszem — írja egy barátnőjének. — Szétvágtam két rossz ruhámat, és egy újat varrtam belőle. Meglátogattam Veley özvegyét — nincs munkája, nincs tüzelője, beteg a gyereke — hát panaszkodhatom én? Ragyogó tűz melegít, drágáim mind jól vannak, itt hallóznak és táncolnak körülöttem."

1802,aug.20-án ismét egy kislánynak ad életet. Utána naplója szerint megújítja ígéretét, „hogy legyőzöm magam, minden erőmmel drága Megváltómat szolgálom, és magamat egészen Neki adom. Bízom abban, hogy ígéretem pecsétje töretlen marad életemben, halálomban, az időben és az örökkévalós ágba n. “

1802 telén William állapota válságosra fordul. Mivel anyagi helyzetük továbbra is megoldatlan, elhatározzák: fölkeresik a Livornóban élő régi barátokat, a Filicchi-családot. A fiatal férj titokban azt is reméli, hogy Itália enyhe éghajlata még segíthet rajta. Az utazás nagy kockázatot jelent, több száz amerikait ejtettek már fogságba az angolok. Elisabeth sógornőjére és „lelke nővérére", Rebeccára bízza négy gyermekét; csak Annát viszik magukkal. Végrendeletszerű leveleket ír barátainak, számol a soha vissza nem térés lehetőségével. Elzarándokol Staten Islandre, hosszan imádkozik abban a szobában, ahol apja meghalt.

1803.okt.2-án szállnak hajóra. Hét hétig tart az út. Elisabeth folytatja naplóját: ünnepélyesen megfogadja, hogy a Szentlélek erejében szolgálja a két beteget (Anna is állandóan rosszul van), teljesíti minden kívánságukat, csak a mennyei Atya még egyszer egyesítse a családot. Szomorú látni, milyen félelemmel, szorongással vállal újabb és újabb ígéreteket! Egészen a szeretetben él, de még nem szabad lélekkel.

Korzika mellett iszonyú viharba kerülnek. De az igazi borzalom a várva várt megérkezés pillanatában tör rájuk. Mivel New Yorkban sárgaláz pusztított, a hajó utasait fegyveres őrök várják, és távolról, bajonettel mutatják az utat az elkülönítő felé. Williamnek már jártányfi ereje sincs, a lazarettóban egy földre dobott matracon fekszik. Vért hány, lázrohamai vannak. Hideg falak zárják körül, a szél és a nedvesség csontjukig hat. „Minden kényelmem és erőm az ima." A lázrohamokban vergődő férfit átöleli, mást nem tehet. Felkészíti a halálra: a Megváltóval való boldog találkozásra. Zsoltárokat énekel neki, felolvas Izaiás 35. fejezetéből, a Jelenések könyvéből. Ö maga is csodálkozva látja, hogyan alakul át William: egyedüli reménye a Megváltó lett.

52