Szolgálat 29. (1976)

Tanulmányok - Németh József: Egy teljesebb emberi élet struktúrái

nyíre Isten az Isten, azaz felfoghatatlan, elrejtett, misztérium. Az Atyára való tökéletes ráhagyatkozásban ment át az életből a halálba és a halálból az életbe. Látszólag teljesen kudarcot vallott küldetése — elfogadta. Az Atyára való hagyatkozása abból a biztos tudatból fakad, hogy az Atya így elrejtőzve, szótlanságba burkolózva is szereti őt azzal a felfoghatatlan, önmagát tökéle­tesen ajándékozó szeretettel, amelynek Jézus egész létét köszönheti. Most, a halál torkában emberi természetében is a legfelső fokon megvalósítja azt a tökéletes odaadást, melyet Fiúként öröktől fogva tanúsít, hogy emberi természetét is az istenségtől egészen átformálva halhatatlanként, szenvedést nem ismerő formában kapja vissza. A Lélek erejében teszi ezt, akinek fogan­tatását köszönheti, aki felkente a Jordánnál és akinek szeretet-tüze elemészti életét, mint a régi és most megszűnő, hatálytalanná váló áldozatokat tűz emésztette el. Tudja, hogy halálával nemcsak önmagának szerzi meg az életet, hanem mindazoknak, akik hisznek benne. Ezért a megtestesülésnek és megváltásnak egyaránt csúcspontja halála és feltámadása. A szenvedés és halál nagy és általános problémájára ez Jézus válasza. Használjuk fel a szenvedést és a halált arra, hogy az Isten iránti szerető odaadásnak minél magasabb fokára jussunk. Abban a tudatban szenvedjünk és fogadjuk el a halált, hogy ebből bőséges, örök élet fakad számunkra is, embertársaink számára is. Sőt az így fogadott szenvedésben a nehéz órák mellett érezni fogjuk a vigasztalásnak és örömnek azt az édességét is, ame­lyet egyedül Isten képes megadni. A legigazibb öröm az, amelyet a fájdalom mélyén talál meg az ember. Krisztus erre a magatartásra nemcsak példát ad. hanem Szentlelkét is szívünkbe árasztja. Három fokozatot tekintettünk: Isten akaratának szolgálata a világ formálá­sában, a felebarát szolgálatában az önzésről való lemondással és végül a szen­vedés és halál elfogadásában az önmagunkról való teljes lemondással, az Is­ten akaratával való teljes azonosulásban. Három lépés, amely döntő jelentő­ségű minden ember életében, minden élethivatásban, minden korban. Úgy is mondhatjuk: minden emberi életben megvalósítható ez a három: Isten országá­nak építése, Isten gyermekeinek szeretetközössége és Isten teljessége, amely eltölt bennünket, amikor egészen átadjuk magunkat neki, teljesen azonosulva akaratával. így lesz az ember Isten dicsősége, Isten meg az ember boldogsága. Németh József EGY TELJESEBB EMBER! ELET STRUKTÚRÁI I. A TELJESEBB EMBERI ÉLET: KRISZTUS KÖVETÉSE. A keserű élettapasz­talatok sem tudták megtörni Adyban a teljesebb élet utáni vágyat. így ír életéről: Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni, S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni. Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom