Szolgálat 29. (1976)
Tanulmányok - Kelemen Vendel: Az egyetemes kereszténység
nem botránkoznak meg az egyházban. Bár Isten sokáig türelmes az emberrel, végül azonban mindent kíván tőle. A szívét kívánja, hogy önmagát adhassa cserébe, a Szentleiket, a szabadságnak, a szeretetnek és az örök élet legyőzhetetlen reményének Lelkét. Ennek a reménynek pedig végül nincs másra szüksége, csak egyedül Istenre. Lassan nekünk is egyre inkább a szabadság és a szeretet ilyen embereivé kell válnunk, testvéreim, a keresztség és a bérmálás kegyelmével megáldott életünk mélységeiből merítve. Mert az örök Isten féltékeny szere- tete nem elégszik meg kevesebbel! Mennél inkább Isten felszabadító Lelkének embereivé válunk, annál jobban tudjuk felépíteni egyházközségeinkben Isten egyházát, Jézus Krisztus, a mi Urunk egyházát. Alkossunk közösen egyházat egymással türelemben, reményben, hitben és szeretetben, amely soha el nem múlik. Kelemen Vendel AZ EGYETEMES KERESZTÉNYSÉG Jézus földi élete térben és időben szűk korlátok között játszódott le. Sőt. életének korlátozottsága még általánosabb: olyan nép fiaként született, melyet inkább a különállás hangsúlyozása jellemzett, semmint az egyetemességé. Jézus mégis az egyetemesség hirdetője és megvalósítója lett. Tanításában és magatartásában egyaránt olyan értékek jelennek meg, amelyek minden ember számára követhetők, sőt vonzók, és olyan problémák megoldását találjuk nála, amelyek egyetemesen emberi jellegűek. Rendkívülisége más, mint pl. Keresztelő Jánosé, ö nem vonul a pusztába — amit nem tehet meg mindenki —, nem böjtöl állandó jelleggel: ezt sem teheti mindenki. Nem is szenteli egész életét a törvény tanulmányozásának, bár mindenkinél jobban ismeri a törvény lényegét. Rendkívülisége és vonzóereje nem olyan tulajdonságokon alapul, amiket a többi ember csodálhat, de nem követhet. Tanítása és egész lényéből sugárzó lelkülete mindenki számára járható utat mutat. Azokhoz fordul, akik a világ szemében semmik és feltárja előttük a nagy titkot: az igazi emberi nagyság lehetősége mindenkiben ott rejlik. Az, ami a világ szemében nagy, igen szűk keretek között mozog. Hatalom, gazdagság, tudás, szépség stb. egyrészt nem nőhet az égig, másrészt nyomasztó, emberségünket csorbító teherré válhat. Sok példát látott az emberiség arra, hogy a hatalom birtokosát emberileg talán jobban megnyomorította, mint ő alattvalóit. A szépségről egy keleti bölcs mondta, hogy csak skatulya: az a fontos, mi van benne. Jézus az egyetemes és valódi nagyság útját mutatja meg. Lássuk Jézus lelkületének néhány alapvető vonását éppen az egyetemes követhetőség szempontjából. 23