Szolgálat 28. (1975)
Halottaink - Dr. Bátori József piarista (Munkatársa)
Dr. BÁTORI JÓZSEF PIARISTA (1900 — 1975) Talán kevés huszadik századi piarista személyesítette meg jobban a nemes magyar piarista életeszményt, mint Bátori atya. így írom csak, „atyának“, mert legelső tanári évétől kezdve így hívták diákjai mind Budapesten, mind Debrecenben, — akkor, amikor a piarista tanárokat tanárurazták mindenütt. Már maga ez a kis árnyalat is láttatja egyéniségét. 1900. március 18-án született Budapesten. Pesti piarista diák. Tanárai közül a fiatal Sík Sándor tett rá legnagyobb benyomást, ö jegyezte el lelkét egy egész életre a magyar irodalommal és a magyar cserkészettel. Talán ezért van az is, hogy legjobban Sík Sándor-i kategóriákkal érzékeltethetjük életének állomásait is. Egész életét összefoglalja ez a kérés: „A virágtalan, gyümölcstelen ágtól, — A meddőségtől, lanyhaságtól, — A naptalan és esőtelen égtől: — Ments meg, Uram, a szürkeségtől!“ (Sík: Ments meg Uram.) Érettségi után 1918-ban belépett a piarista rendbe. Noviciusmestere Walter János (I.Szolgálat 16,90.0.), aki nagy műveltségével, finom lelkületével megnyitotta szemét és szívét a lelki élet és az imádság szépségei és mélységei iránt. Egy életen át magával vitte, építgette, mélyítette Vácott kapott szerzetesi eszményét. 1923-ban szentelték pappá, s rögtön a rend legválogatottabb tanárai közé, a pesti gimnáziumba került. Itt a mester és a tanítvány közötti viszony még jobban elmélyült. A magyar irodalom nagy szeretete ellenére sem lett „irodalmár", hanem minden lelkesedésével és erejével az irodalom erkölcsi-nemzetnevelési oldalát hangsúlyozta, Zrínyi, Széchenyi, Vörösmarty, Arany és Ady ihlete nyomán. A magyar cserkészetnek Sík Sándor után egyik legnagyobb egyénisége. Mikor az szegedi egyetemi tanár lett (1930), ő lépett helyébe Budapesten, és ő szervezte meg a „rover" és „vizi" cserkészetet. Ma a külföldi cserkészet általában a felnövő gyermek számára a kamaszkorban és utána már nem tud sokat nyújtani. „Nem érdekes!“ Az akkori kemény túrák, férfias mozgótáborok, sítáborok nemcsak hogy megragadták a fiatalok fantáziáját és érdeklődését, de fontos nemzetnevelési tényezővé is lettek: a magyar népdal, tánc, művészet, szociális megújulás apostolaivá tették a férfivé növő fiatalt. Bátori Józsefnek ebben oroszlánrésze volt. A harmincas évek végén (1938) a rend debreceni intézetének lett igazgatója. Itt a kereskedelmi középiskola megszervezésével úttörő munkát végzett. Gondolata a magyar középosztály gazdasági átnevelése volt. Felnőtteknek tartott előadásaival, falujáró programjával stb. a nemzet létkérdéseire irányította figyelmét. A második világháború tábori lelkészeként 1945-ben hadifogságba esett. A Gondviselés csodás „véletlenjeinek" sorozata mentette meg. Sokszor mondta barátainak: „azért, mert a jó Istennek még terve volt velem." És ekkor: „Életem útja közepén — Ó, ezt az édes útat hogy szerettem! — Akit az Isten küldött, hogy akarjon helyettem, — Új útat írt elém.* (Sík S.) 1948-ban Bécsen, Rómán, Barcelonán át Buf- falóba érkezik, az akkor már alakulóban lévő piarista település kiszemelt fejének. 1951-ben megalakul az első piarista ház Derbyben, New York államban. 1952-ben Gerencsér István rendtársával megalapítja a Magyar Piarista Diákszövetséget. Házfőnök, majd delegátus, 1960-tól pedig viceprovinciális. (Ekkor alakult a már négy házból — derbyi, washingtoni, buffalói, devoni — álló USA piarista csoport viceprovinciává.) De az Atya, aki szíve vérével élte és szenvedte a problémákat, lassan egészségével fizetett. 1962-ben érte az első szívroham. Orvosa nyugalmat rendelt, de ő tovább folytatta tevékenységét: Washingtontól New Yorkig, Buffalóig, sőt Kanadáig — ahová csak hívták — magyar előadást tartott, misézett, a diákszövetségben kedves „öregdiákjai" között lelkesedett, lelkesített: cikkezett, kezdte írni pedagógiai könyvét meg a provincia történetét. (Egy szép irodalmi — magyar verselő lemezt is kiadott.) 1967-ben visszavonult a viceprovincia vezetésétől. Mint noviciusmester és később helyettes elöljáró-prefektus szolgálta rendjét. 1970-ben '„teljes nyugalomba" vonult vissza Devonba, — ami minden külön munkájának folytatását jelentette. 96
