Szolgálat 28. (1975)

Eszmék és események - Kelemen Didák (Rákos Raymond)

ben határozott. „Szóval és tetteivel minden pillanatban rámutatott arra, hogy a szeretet apostolainak törekvése és irányító elve nem az ádázul, kíméletlen, késhegyig menő tusákban való harcolás, hanem az, hogy megértéssel kezet kell fogni, hogy a felizgatott lélek és a szenvedő test megtalálhassa nyugalmát és gyógyulását“ (Csák). Megértő, ökumenikus keresztény leikül étévé I, Pázmány Pétertől tanult teológiai felkészültséggel, de az övénél jóval kevesebb éllel-élccel, mindenkit megnyert a bizakodó párbeszédnek.

Bükki apostol kodását ismét nagybányai házfőnökséggel váltja fel. Megdöbbentő, mekkora bizalommal fordultak hozzá országszerte, „hogy istenes vigasztalásában részesülhessenek“. A Tisza vízgyűjtő medencéjének, az északi peremtől le egészen Szegedig, megfoghatatlan erejő igehirdetője, hitéleti szervezője volt. „Istenes buzgósága hamar ismeretessé lön az országban. A katolikus főúri családok egymásután hívogatják őt magukhoz; örvend, aki megnyerheti őt gyóntatójának, még az országgyűlésre menő főurak is kikérték tanácsát az egyházi ügyekben.“ 1717-ben megválasztották a minorita fe- rencrend magyarországi tartományfőnökének. Körlevelében a hajdani fegyelem megtartására hívja fel testvérei figyelmét. Másrészt hathatósan közbenjárt a megyéknél és főúri családoknál a török-tatár fogságban sínylődök kiváltása ügyében, de a délen harcoló keresztény seregek mellett is ott találni. Országszerte rendi települések, templomok, iskolák jelzik tartományfőnöksége idejét. A sok áldozattal megteremtett lelki központokban sorozatos beszédeket tart gyönyörű, zamatos és szabatos magyar nyelven, egyházatyáktól, latin íróktól vett idézetekkel megtűzdelve. Kassán 1729^ben nyomtatásban is megjelent „Búzafejek“ c. prédikáoiós kötete, de több más irodalmi munkája is termékenyítette az egyházi szónoklat és hittudomány akkoriban oly sovány talaját. Az életből vett hasonlatokkal férkőzött hallgatói szívéhez: „Két erős kötele vagyon az Istennek, mellyel akaratunkat magához vonzza és engedelmességre hódoltatja: egyik az irgalmasság, kegyelem, szeretet kötele, melyen lágyon és gyengén édesgetvén, magához vonzza szívünköt; másik az igazság, fenyíték, bosszúálló ostorozás vaslánca és bilincse, mellyel az ellene rúgóldozókat engedelmességre téríti, amint Ozeás próféta által világosan élőnkbe adja maga ő Sz. Felsége: In funiculis Adam traham iillos, in vinculis chanitatis. Hogy mind a számkivetett Ádám istrángival, mind a szeretet gyenge kötelivel vonzza magához az embereket.“

Rendkívüli lendítő erő vitte előre: bensőséges kapcsolata Istennel. Sokat imádkozott, leginkább földre borulva, úgyhogy homlokán, térdén és könyökén a bőr érdesen megvastagodott. A hősies lemondás életét élte, akárcsak szeráfi atyja. Az országot háromszor végligpusztító pestisben magával mit sem törődve látogatta, vigasztalta, ápolta a betegeket. Az ember nem tudja megérteni, honnan vette rengeteg tevékenységéhez az időt, erőt? Mikor pihent, hogy erőt gyűjtsön? Csak a Mindenható kegyelmével lehet magyarázni életét.

„Sok a lélek, aiki legeltetést várna" — írta, mondotta, kiáltotta. Pozsonyban, a diéta országnagyjai előtt többször hangoztatta a népoktatás és lelkipásztor- kodás fontosságát.

70