Szolgálat 27. (1975)
Máriaföldi Ödön: Lourdes lelke - Két lourdes-i csoda (Nagy Ferenc)
a fürdőbe viszik; állapota nem változik. Okt. 8-án, pénteken, halálán van; így viszik a betegek miséjére, Szent Bernadette oltárához. A pap a hányás veszélye miatt nem akarja megáldoztatni; végül egy kis darab' ostyát nyújt neki. Ami ezután következik, arról maga Jeanne Fretel így számol be az egyházi per során: „Kellemes érzés fogott el, és akkor először jöttem rá arra, hogy Lourdes-ban vagyok. Megkérdezték tőlem, hogy érzem magam, Azt feleltem: nagyon jól; alsótestem még mindig kemény és felpüffedt, de nem szenvedek. Adtak kecsketejet; ízlett, kiittam, és magamban is tudtam tartani. Mise után, még mindig a hordágyon, odavittek a barlanghoz. Ott néhány perc múlva az az érzésem támadt, hogy valaki karonfog és felültet. Ülök, körülnézek, hogy valaki segített-e, de nem látok senkit. Rögtön utána ülés közben úgy éreztem, hogy ugyanaz a kéz, amely felsegített, megfogja a kezemet, hogy alsótestemhez vigye. Első pillanatban azt kérdeztem magamtól, tulajdonképpen mi is történik velem, meggyógyultam-e, vagy álomból ébredek. Éreztem, hogy testem megint normálissá vált. És hihetetlenül megéheztem.“ Visszatérve a kórházba bőségesen és szokatlan étvággyal eszik. Délután felkel, egyedül felöltözik, elmegy a forrásokhoz, és ott minden nehézség nélkül saját erejéből megfürdik. Másnap délelőtt a Tudományos Kutató Irodában öt orvos megvizsgálja. Testbősége 1 méterről 75 cm-re esett, alsóteste sima és hajlékony, tapintásra nem fáj; az izomsorvadást leszámítva minden normális. Vonattal utazik haza, jóformán egész utazás alatt áll és járkál. Rennes-ben Dr. Pellé megvizsgálja, és megerősíti a teljes meggyógyulást. Testsúlya okt. 9-től 25-ig 14 kilóval gyarapszik; az első nyolc napban napi 1350 grammal; utána a testsúly állandósul. Rögtön munkába áll; reggel fél 6-kor kel, és este fél 12-kor fekszik. Nincs többé láza; a dosszié a gyógyulás utáni 12 hónap lázlapjait tartalmazza. Étvágya kitűnő, nagyon jól alszik. Egy év múlva, 1949.okt.5-én, a Tudományos Kutató Irodában megint megvizsgálják. 28 orvos írja alá a jegyzőkönyvet, amely leszögezi, hogy a gyógyulásra nincs orvosi magyarázat. 1950.nov.20-án Clément-Émile Roques bíboros, Rennes érseke dekrétumot ad ki, amelynek utolsó bekezdése így szól: „Elismerjük, hogy Jeanne Fretel kisasszony, aki tuberkulótikus hashártyagyulladásban szenvedett, agyhártyagyulladás jeleit mutatta, és súlyos kachexiás állapotban volt, 1948.okt.8-án hirtelen és teljesen meggyógyult, amikor Lourdes-ban Szent Bernadette oltáránál megáldozott; kijelentjük, hogy csodás gyógyulásról van szó, és hogy ezt Isten különös közbelépésének és a lourdes-i Szűzanya közbenjárásának kell tulajdonítani.“ Nagy Ferenc 54
