Szolgálat 27. (1975)
Prokop Péter: Mária-ábrázólások
Prokop Péter MÁRIA-ÁBRÁZOLÁSOK Az ember agya, gondolkodási formái, az, hogy milyen képekre testesülnek elképzelései, a századok folyásával változtak. A IV. századi ikonfestő tematikailag nem nyúlhat a Szeplőtelen Fogantatáshoz. A tétel már akkor is élt a lehetőségek között, csak még nem mondották ki. Egyik könyvárus 4 vaskos kötetet nyomott a markomba: Mária a történelemben. 500 év múlva bizonyára 8 fólióra fog földagadni az ügy. Azt mindenki megérti, hogy félezer évvel későbbi gondolatok nem feszíthetik ujjaimat. Azt viszont már kevesebben, hogy a mon- realéi mozaikrakó nem festhetett impresszionista modorban. Megtervezni egy képet nemcsak pemzli és tubus kérdése. A teológus „csinálja“ a századok mentén a dogmákat, a festő a folyam partmenti részein ezekből a szellemi táplálékokból teremt. S csak kölcsönkéri korának kényszerű rajzkép létéit, ezektől szigorúan kötötten és nem szabadon alkot. A művészet a kor kivirágzása. A művész csak kinyílik, mint a margaréta a virágos mezőn. AZ őszülő, de még erejében lévő római birodalom ama korszakában vagyunk, amikor Caracalla fényűző thermái készültek. Még ma is, a felhőkarcolók korában is lenyűgözőek. Ugyanekkor a Priscilláról nevezett katakombákban, a föld mélyén, gyér mécsfény mellett, a tufába vésett sírkamrák között, valaki festett. Lehet, hogy etruszkoktól maradt örökség, hogy tombáik falát freskókkal díszítsék. A gyakorlatlan kezű képíró esete különleges. A föld alá menekülő keresztények nem válogathattak és fizetgethettek jó mesterekért. Akármilyen is volt a tudása, műve arról árulkodik, hogy primitív kezét egy eszme sugallta. Míg próbálkozik az ecsetjével, a lelke biztos parancsokkal serkenti. A kölcsönkért tógás ruharedőkből új világnézet revelálódik. A pompeji festés vizuális kultúrájából ki nem léphetett. Csak az első barlangrajzoló volt szabad, akinek kezét nem görcsösítet- ték előképek. A történelem bizonyítja, hogy a legnagyobbak is csak folytattak, s csak egy kicsit adtak hozzá elődeik vívmányaihoz. Az asszony kezd megjelenni a falon, aki már szerepel az ősevangéliumban. Izaiás szüze. Bálaám sejtése. Az angyali üdvözletkor határozott válaszával indul el az újszövetség, azzal, hogy vállalja 9 hónapig kihordani emberi testét annak, akit majd Megváltójának hív az emberiség. Az üdvösséghez annyira közel álló és olyan fontos szerepet vállaló anya bontakozik ki az egyszerűsített vonalak nyomán. A keresztény ábrázolásmód hajnalán vagyunk. Az eszme és a természettől vagy kortársaktól kölcsönkért stílus rivalizál egymással itt 28
