Szolgálat 26. (1975)

Eszmék és események - Ökumenikus szeminárium Strasbourgban (P. L.)

hivatásuk területén a családon kívül is segítőtársai a férfiaknak, akkor min­denütt betöltik igazi hivatásukat, amelyre Isten teremtette őket. Isten minden embernek ad tehetséget. A nőknek is. A talentumokat pedig nem szabad el­rejteni, hanem fel kell használni, mert számot kell róluk adni Isten előtt. Röviden összefoglalva tehát: szerintem a nő hivatása az, hogy Istentől kapott tehetsége szerint segítőtársa legyen a férfinak, és engedelmeskedjék neki. De a férfi is bánjék úgy a nővel, mint Krisztus az Egyházzal! Jánosi Beáta Két nőolvasónkat megkértük, írjon a nők éve alkalmából a nő hivatásáról. Amint látszik, véleményük nem éppen egyező. További hozzászólásokat várunk. (Szerk.) ÖKUMENIKUS SZEMINÁRIUM STRASBOURGBAN A franciaországi Strasbourgban működő, az evangélikusok által fönn­tartott „Centre d’ Etudes Oecumeniques" (ökumenikus Tanulmányi Központ) évente kétszer rendez ökumenikus szemináriumot. A nyolcadik 1974.jún.24 — júl.3.-ig folyt le. Témája igen időszerű volt: „Az egyházi szolgálat az egység és megújulás összefüggésében." öt nagy előadás hangzott el, amit vita és csoportos megbeszélés követett. Az előadások anyagából szeretnénk most egy kis ízelítőt adni. 1) A két első előadó: dr. Johannes Hem-pel drezdai (NDK) ev. püspök és Victor A. de Waal anglikán kanonok (Lincoln, Anglia) témája volt: „A papi szolgálat szerepe és funkciója az egyházban és a vál­tozó társadalomban.“ Hernpel az evangélikus hagyományt igyekezett alkal­mazni a lelkipásztori problémák megoldására. Ebben a keresésben a bibliai alapok nélkülözhetetlenek, ugyanakkor tisztán látja a modern bibliamagyará­zat problémáit. A felelős egyházi vezető (püspök, lelkipásztor) azonban nem várhat a viták eredményére, a gyakorlatban választania kell egy „modellt". Ezt a következő meghatározással adta, meg: „A papi szolgálat az Ige hirde­téséből és a szentségek kiszolgáltatásából áll, s ez az Egyház számára lénye­ges, kötelező törvény, amit az Egyház Ura maga szabott meg. Ezt a papi szol­gálatot Krisztus alapította . . . Mondhatjuk, hogy a lelki szolgálat megfelel az apostolok szolgálatának, és annak a folytatása" (E. Sommerlath). A pap feladata a felelős tanítás, példaadás, lelkigondozás. Felelőssége alapvető és különleges, minden téren övé a végső felelősség. (Pl. nem az ő feladata a templom tetején megjavítani a cserepeket, de ha nincs senki, aki megtegye, akkor neki kell megcsinálni ezt is.) Lényegesnek tartja a lelkipásztor szen­telését is, amit így határoz meg: „Az elhívatás, küldetés és a Krisztus által adott áldás eseménye, amelyben a plébániai közösségben jelenlevő Krisztus részesít egy embert, ha jelét adta alkalmasságának, és vállalkozott az Ige felelős hirdetésére és a szentségek felelős kiszolgáltatására egy konkrét plé­bánián." • De Waal megvilágította az angol klérus „rossz közérzetének“ szociológiai és lélektani okait. Az egyház befelé fordulása sok jót is hozott bensőség 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom