Szolgálat 26. (1975)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A Szentlélek az Atya és Fiú közösségében és az Egyházban
A Szentlélek működése az Egyházban, mibennünk A Krisztus küldetése által tapasztalható, látható, hallható formában beteljesedett kinyilatkoztatás és kegy elem osztás tovább folytatódik a feltámadt Krisztus működésének eszközeként küldött Egyházban. Az Egyház hirdeti tovább az evangéliumot, mint az örök üdvösség igéit; az Egyház szolgáltatja ki a szentségeket, mint a mi Krisztussá válásunk útját; az Egyház neveli bennünk a szeretetet az alázat, közösség, szolgálat és engedelmesség iskolájában. Mindezeket a tevékenységeket kíséri a Szentlélek. Ö a forrása annak az „egyházi hitnek“ (fides Ecclesiae), amelyre való vonatkozás nélkül nincs hithirdetés, nincs szentségkiszolgáltatás (a szentségeknél szükséges az „in- tentio faciendi quod facit Ecclesia credens“), és nincs maradandó szeretet. Ö az, aki a hallgató szívét megnyitja és isteni szerelemre gerjeszti, mikor az Isten szeretetének evangéliumát hirdetik; Ö az, aki egyre mélyebben áthatja az ember szívét-lelkét, amikor a szentségekhez járul; Ő a forrása annak a szeretetnek, amely „mindent eltűr (az Egyház tagjainak és vezetőinek gyarlóságait, hibáit is), mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel“ (1Kor 13,7). Az Egyház a Krisztust hivő emberek Szentlélekkel telt közössége. Az egy Szentlélek, a szeretet Lelke az a legmélyebb kapocs, amely minden parancsnál, jognál, törvénynél és hatalomnál hatékonyabban tartja össze, tartja meg és ifjítja meg az Egyházat. „Mint egy drága edény, úgy foglalja magában az Egyház a Szentleiket — mondja Szent Iréneusz. — Ez a Szentlélek pedig mindig fiatal. Ezért megifjítja az edényt is, amely foglalatja.“ Néha mintha kissé elöregednék az Egyház. De akkor feltámad benne újra a Szentlélek szele, kivágja a túlságosan bereteszelt ablakokat, kisöpör sok mindent, nagy kavarodást okoz, és friss hegyi levegőt áraszt minden sarokba. Szabad a Lélek, és fúj, ahol akar, de mindig Jézus ajkáról fúj, és Jézus felé meg az Atya felé fúj, „hogy mindnyájan eggyé legyenek“. Ha másképpen fúj valami, akkor az nem „szent“ lehelet. Ugyancsak Iréneusz mondja: „Vannak, akik elszakadnak az Egyház egységétől azzal a szándékkal, hogy ezáltal valami hibát megjavítsanak az Egyházban. Pedig nagyobb a kár, amit az egység megrontása okoz, mint a haszon, amit akármilyen hiba megjavításával elérhetnének. Olyanok ők, mint a vizek, amelyek a folyó eleven áramlatából kiválva állóvízzé lettek. Nemsokára megposhad ám az a víz, és bűzleni kezd.“ Igen, ahol az Egyház, ott a Szentlélek és a kegyelem. Ö segíti a pápát, püspököket, papokat, „akiket a Szentlélek rendelt elöljáróul, hogy igazgassák az Isten Egyházát“ (Csel 20,28); Ö adja nekik a papszentelés által „az erő, a szeretet és józanság leikét“ (1Tim 2,6-7); Ö osztogatja minden keresztény hívőnek különböző adományait: kinek krisztusi bölcsességet, kinek szent tudományt, kinek hegyeket megmozgató hitet, kinek szolgálatkész szeretetreméltóságot, kinek prófétai bátorságot, ahogy az Egyház szüksége kívánja, hogy így az Egyház, mint jól épült test, nőjön, éljen, működjék. 10
