Szolgálat 24. (1974)
Az egyház szava - Püspöki szinodus 1974 (Szabó Ferenc)
az ökumenizmus kérdésére és a nemkeresztény vallásokra. Kiemelte: jobban meg kell határozni a szorosan vett evangelizálás és minden egyéb fejlődésre irányuló emberi erőfeszítés közötti kapcsolatot. (Ez a sürgető probléma állandóan jelen volt a szinoduson; főleg a délamerikaiak kívánták a kérdés tisztázását.) Az evangelizálás sajátos célja: az ember üdvösségének munká- lása, tehát mindenekelőtt az Isten országának keresése (megszabadulás a bűntől, a szeretet parancsának teljesítése, amely az örök életre vezet.) De ez nem jelenti azt, hogy mellőzni lehet az igazságosság, a szabadság, a fejlődés és a béke ma annyira vitatott problémáit. A felebaráti szeretet parancsa követeli meg, hogy törődjünk szenvedő testvéreinkkel és küzdjünk az emberibb, igazságosabb világért, hogy előmozdítsuk a fejlődést, ahogy ezt a „Populorum Progressio“ (a „Gaudium et Spes“ zsinati konstitúció szellemében, vő. 42. pont) sürgette. — A pápa beszéde végén arra buzdította az atyákat, hogy mindent vizsgáljanak meg, ami jó, azt tartsák meg (1 Tessz 5,21). Még szept. 27-én került sor Msgr. Rubin beszámolójára a főtitkárság hároméves munkájáról és Aloisio Lorscheider brazíliai érsek „panorámájára“: áttekintés az egyháznak a legutóbbi szinodus utáni életéről, problémáiról. Az első rész azokat a tényeket vette sorra, amelyek az egyház életerejéről tanúskodnak, a második a problémákat, nehézségeket mutatta be. E „panoráma“ főbb vonalai élesebben kirajzolódtak abban az öt beszámolóban, amelyet az öt kontinens képviselője mondott el szept. 28-án, a 2. munkaülésen: J. Sangu tanzániai püspök Afrikáról, E. Pironio argentin püspök, a CELAM elnöke Latin-Amerikáról, J. L. Bernardin, Cincinnati érseke Északamerikáról és Óceániáról, J. Cordeiro bíboros, Carachi érseke Ázsiáról, R. Etchegaray mar- seille-i érsek Európáról. Ha egy-egy szóval jellemezni akarnánk az egyes kontinensek legfőbb problémáit, Wojtyla bíborossal a következőket mondhatnánk: Afrikában a „helyi egyházak“ kibontakozása („indigenizáció“), Latin- Amerikában a „felszabadítás“, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a szekularizáció ill. szekularizmus, Ázsiában a nemkeresztény vallások, Kelet- Európábán és Ázsia egy részén az ateizmus. A hozzászólások elhangzása után, okt. 4-én délután Cordeiro bíboros ismertette az atyáknak a szinodusi téma első részével kapcsolatos viták szintézisét. Elkészítettek a munkacsoportok számára egy nyolc kérdéskörből álló kérdőívet is. Ez összegezte a legfontosabb felmerült kérdéseket, és a csoportok munkájának megkönnyítését célozta. Tizenkét nyelvi csoportot alakítottak (3 angol, 3 francia, 3 spanyol, 1 német, 1 olasz és 1 latin), ezek csoportvezetőket és referenseket választottak (ez utóbbiak számoltak be a plénumnak a csoport munkájáról). Ijjas József a Felici bíboros által vezetett latin, Lékai László a Döpfner bíboros vezette német csoport megbeszélésein vett részt. A nyolc kérdéskör: belső élet, a helyi egyház élete, bázisközösségek, népi vallásosság, nem gyakorló katolikusok evangelizálása, párbeszéd, felszabadítás, fiatalok, különleges embercsoportok, alapvető emberi jogok. 5 65
