Szolgálat 24. (1974)

Szeretet az Isten

na pedig néhány mély gondolatot ad arra vonatkozólag: hogyan találhat éppen a ma emberének, a ma papjának lelkiségében termékeny talajra ennek a tiszteletnek a kegyelme.

Farkasfalvy Dénes magvas elemző tanulmánya az újszövetségi biblikus teológia világába vezet, és „a szeretet teológusának“, Szent Jánosnak első tekintetre ellentmondásos tanítását vizsgálja. A „szeretett tanítvány“ egy hosszú élet során alakította ki magában azt a Mesteréhez méltó szintézist, amelyet P. Farkasfalvy közvetíteni próbál.

A két következő kis cikk már egészen gyakorlati. Eugen Walternafc az első korintusi levél híres szeretethimnuszáról szóló exegetikus elmélkedése közvetlenül aprópénzre váltja Szent János nagyvonalú elgondolásait. Löffler Mária pedig a szentév alapgondolatával, a kiengesz- telődéssel kapcsolatban ad néhány hasznos szempontot, hogy megkönnyítse ezt az elodázhatatlan keresztény kötelességünket. Végül Szabó József Adam Chmielowskiról írt ismertetése egy hozzánk időben is közel álló hősies életen mutatja be: mire tudja Isten felhasználni az olyan embert, aki komolyan veszi a szeretet parancsát.

Parancs vagy vonzás? terhes kötelesség vagy boldogító öröm? „Amor meus: pondus meum“ — mondja Ágoston. Isten mágneses erővel vonzza önmaga és a testvérek felé az emberszívet, és az boldogan fut a szeretet ösvényén. Ugyanakkor az önzés, a bűn (minden bűn lényege: a szeretet megsértése!) lehúz bennünket, ólomsúlyt köt lábunkra. Sőt a megromlott emberi természet mélyén leselkedő rosszakarat vagy akár csak sokféle gyarlóságunk állandóan azzal fenyeget, hogy magunk és mások romlására lesz Isten legszebb ajándéka.

Hogy tehát a szeretetről szóló elmélkedésünk valóban ne csak jámbor képzelődés maradjon, nem indíthatjuk jobb kívánsággal útnak ezt a füzetet, mint amivel az űr Jézus fejezi be az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédet. A „magát tisztázni akaró“ törvénytudó a felebarát általános fogalmát feszegeti. Jézus egy a mindennapi életből vett, egészen világos, megragadó és gyakorlati példával válaszol, és a végén csak ennyit mond: „Menj és tégy te is hasonlóképpen!“ (Lk 10,37)

4