Szolgálat 24. (1974)
Tanulmányok - Szabó József: Albert testvér, Krisztus torzóinak restaurátora
zás előtt: „Engesztelőd]etek ki szívből egymással!“ Ha igazán vágyódom az Úr után, ha hiszem, hogy őbenne minden emberrel egyesülök, tudom-e akkor haraggal, nehezteléssel a szívemben magamhoz venni? A kibúvó sajnos gyakran az, hogy inkább nem megyek áldozni, nehogy „méltatlanul áldozzam" — ami éppen a probléma megkerülése. De ha szeretem öt, nem kel- lene-e minden akadályt elhárítanom, csakhogy egyesülhessek Vele? Pusztán emberileg is vágyódunk idegeink nyugalma, szívünk békéje után, de nehéz a másiknak a kezünket nyújtani. Azt hiszem, mélyebb szentségi élet oldhatja csak meg ezeket a problémáinkat. Ha az Úr kedvéért legyőzzük magunkat, hihetetlen békével tud bennünket elárasztani. Talán ha minden ember őszinte, igaz, megbocsátó szívvel járulna az Úr asztalához, akkor béke lenne a világon, de mindenesetre sokkal kevesebb idegesség. Valósítsuk meg legalább a saját kis körünkben: családunkban, ismerőseink között, munkahelyünkön. Jézus hív: magához, felebarátainkhoz és ellenségeinkhez. „Ma, ha az ó szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!“ (Zsolt 94,8) Szabó József ALBERT TESTVÉR, KRISZTUS TORZÓINAK RESTAURÁTORA Katona. Hadirokkant. Festő. Szerzetesjelölt. Koldus. Rendalapító. Misztikus. Ennek az alig hatvan éve elhunyt lengyel laikusnak az élete első pillanatra talán zegzugosnak látszik. De közelebbről nézve hamar fölfedezzük benne a Gondviselés következetes mesterművét. Kolduskeresztelő és műláb Adam Chmielowski 1845.aug.20-án született Igoiomiában, lengyel nemesi családból. Az elsőszülött olyan gyönge, hogy a szülők megindító „cselhez“ folyamodnak: odaszólítják a templom körüli koldusokat, hogy segítsenek keresztvíz alá tartani a gyermeket, és így lehívják rá „a szegények áldását“. Később így emlékezett vissza erre: „A szegényeknek köszönhetem az életemet, csak jogos és méltányos, ha visszaadom nekik.“ Gyerekkori súlyos betegsége után anyja — aki ferences harmadrendi — franc iskánus csuklyába öltözteti a kicsit. Ez a kedves szokás persze még semmire sem kötelez. De gyermekségének ez a két mozzanata, a koldusok és Szent Ferenc társasága, már mintegy előre jelzi egész életét. Hétéves korában — ekkor már négyen vannak testvérek — elveszti édesapját, 13 évvel édesanyját is. Rokonai, elsősorban nagynénje gondoskodnak neveléséről. Józan, gyakorlatias emberek. Mindebből nem sok látszik meg azon az önfejű álmodozón, akivé Ádám serdül. Politechnikai tanulmányai közben aktív részt vesz az ellenállási mozgalomban. Egy stafétaútja alkalmával — tizennyolc éves ekkor — kozák golyó találja el a lábát. Mire orvos kezébe 45
