Szolgálat 23. (1974)
II. Újszövetség - R. Gutzwiller: A konkoly a búzaföldön (Mt 13)
II. ÚJSZÖVETSÉG Richard Gutzwiller A KONKOLY A BÚZAFÖLDÖN Mt 13,24-30; 37-43 Kínos tény előtt állunk, ügy kellene, hogy az Egyház Isten nagy jele legyen, állandó csoda, amely a világ eseményei közepeit mindig újból Isten titokzatos erejére mutat. Olyan kérdőjel, amelyet nem lehet nem észrevenni, magasba emelt zászló, Isten lengő lobogója. Hogy minden kapuja mindenki szemeláttára nyitva álljon, és emberek és népek áradjanak be rajta szakadatlan özönnel. Hogy Isten angyalaként, Szent Mihályként vívja a Lélek kardjával Isten ütközeteit. Pápáiban Krisztus áhítatot parancsoló alakját kellene látnunk, püspökeiben az apostolok szellemét éreznünk. A papokon észre kellene vennünk, hogy kezük között megújul a kenyérszaporítás csodája, ügy kellene, hogy minden hivő ragyogó szeme a tiszta szívet és a belső békét tükrözze. Mindent a szeretet légköre járjon át, s vidáman és merészen tartson a fény felé. Ez az Egyház ellenállhatatlan lenne. Minden szem reá sze- geződnék, minden lelket lebilincselne, minden szívet meghódítana. Az előző században a vatikáni zsinatnak még volt bátorsága leírni a merész mondatot: „Az Egyház önmagában megcáfolhatatlan bizonyítéka isteni küldetésének: bámulatos terjedésével, kiemelkedő szentségével, minden jóban való kimeríthetetlen termékenységével, átfogó egységével és győzhetetlen maradandóságával. A népek között magasra emelkedő jel 6.“ De a valóság, úgy tűnik, egészen más. A történelem mennyi erkölcsi tehertétele nehezedik a pápaságra! Mennyi aggodalmaskodás és kicsinyesség fordul elő a püspöksüveg hordozóinál! Mennyi nagyon is emberi vonás a papoknál a szentélyben! És hát a hivő emberek mások-e, mint a hitetlenek? Csakugyan fölismerhetjük-e Krisztus fáját a gyümölcseiről? Mennyi giccset találunk ennek az egyháznak a templomaiban! Mennyi hamis érzelgőséget áj tatosságaiban! Mennyi túlzott megfogalmazást imáiban! Mennyi hamisat jámborságában! Mennyi csalóka aktivizmust és önzést egyesületeiben! Mennyi félénk bezárkózást vagy helytelen rokonszenvet a világ iránt! Hol van hát az Evangélium egyszerű nagysága? Hol a szentpáli szellem világhódító merészsége? Hol a jánosi misztika visszatartott izzása? Szakadék tátong eszmény és valóság között. És így az Egyház sokak számára immár nem vonzó mágnes, hanem taszító botrány. Az evangéliumot még csak elfogadnák, de az egyházat nein. A katolikus 56
