Szolgálat 22. (1974)
Könyvszemle - Kele-Bán: Találkozás Istennel Krisztusban (Sz. F.)
tetésben inkább arra hívom fel a figyelmet, ami új és meglepően hatékony, életet adó lehet a Biblia elmélkedő olvasásánál, ha a Kiskommentár szellemében tesszük azt. 1) Az Újszövetség egy-egy könyvének folyamatos olvasása ill. újraolvasása a belépő a könyv és a benne megnyilatkozó Ige megértéséhez. Hányszor tanultunk és olvastunk idézeteket, kerestünk össze egy-egy tételt bizonyító helyeket? És lassan az erdő elveszett, és fák meg bokrok tűntek csak szemünkbe . . . Egészen más az összkép, amit az evangéliumok, vagy Sz. Pál folyamatos olvasása ad. Pl. egészen másképp igazolja Jézus istenségét, mint a gyér számú bizonyító textus. Ezért szorgalmazza most az Egyház annyira a Szentírás folyamatos olvasását a liturgiában is. A szerzők előbb megadják egy-egy evangélista és evangélium portréját, megadják az összképet. Ezután veszik végig a szöveget. A rövid tárgyalás során is meglepő új dolgokat mondanak. Gondolok itt pl. arra, amit Lukács „szelíd és irgalmas“ evangéliuma olyan komolyan és életszerű igényességgel követel, vagy amit a sokszor „csodákat halmozónak, rendszertelennek“ titulált Márk alapos, tervszerű felépítéséről hallunk. 2) Az életben két lábbal benn álló modern ember tanulja meg úgy olvasni a Bibliát is, mint ahogy a kultúra termékeit elsajátítja: végigolvassa a regényt, végignézi a darabot vagy filmet, végighallgatja a hangversenyt, és azután összegezi benyomásait, meggondolja, mit adott ez neki, és így alkalmazza életére. Éppen így lesz a Biblia egy-egy része, tanítása, mondanivalója életet adó elem az elmélkedő ember részére. Majd akkor megtaláljuk — mint a szerzők ismételten rámutatnak egészen modern megfelelésekre, még kifejezéseikben is —, mit mond nekem ma ez az evangélista, ez a jelenet. Megértjük azt is, hogyan lett annyira nyelvformáló erő a Biblia, miért van annyi közmondásunkban, sokszor sajátos népi kitételeinkben biblikus alap. A Kiskommentár nyelve lesz — mint az eredeti angolban is így van — az egyik csábító tényező, hogy egyszer kézbevéve, ne tudjuk könnyen letenni. A fordulatos, érdekes stílus, mint egy-egy csepp méz, rákapat, hogy a mézes bödönt is megkeressük: „Tolle, lege — vedd és olvasd!" És akkor majd rájövünk, hogy igaz a költő szava: „Ez a könyv a könyvek könyve — Isten Lelke lebeg benne“ (Gárdonyi Géza). Békési István Kele Pál - Bán Endre: Találkozás Istennel Krisztusban. Elmélkedések az imáról és a lelkiéletröl. Szent István Társulat, Bp. 1973, 222 o. Két lelkipásztor, az egyik plébános, a másik káplán, arra vállalkozott, hogy eleven lelkipásztori tapasztalatai alapján új stílusban vezessen be az imaéletbe és a lelki élet teológiájába. Megmutatják, miként találkozhat a mai keresztény, éspedig a magyar mában élő hivő Istennel Jézus Krisztusban. — Az első rész (Elmélkedések az imáról) tíz elmélkedése Kele Pál munkája. A szerző ismeri a klasszikus és a modern lelki irodalmat, ugyanakkor az újabb nemzedék gondolkodását is. Illusztrációként szerencsésen felhasználja a magyar költők istenélményét. — A második, hosszabb rész (Elmélkedések a lelkiéletröl) Dr. Bán Endre írása. „Ez a könyv — olvassuk Bán bevezetőjében — nem akar tudományos útmutató lenni az Isten körüli problémák útvesztőjében, hiszen ilyen jellegű könyvek rendelkezésére állnak a magyar olvasónak. Ez a könyv az emberi élmények útján próbálja a vallásos embert közelebb segíteni Istenhez. Keresi azokat az érzéseket, belső világunknak azokat a rezdüléseit, melyeket mindnyájan jól ismerünk, s melyek elvezetnek Istenhez“. Bán Endre a klasszikus felosztás alapján három szakaszra tagolja az Istenhez vezető utat: a tisztulás, a megvilágosodás és az egyesülés útszakaszára. A három fejezet elmélkedései ebbe a klasz- szikus keretbe illeszkednek be, de újszerű gondolatokkal és új stílussal találkozunk ezeken a lapokon, főleg a második és a harmadik fejezetben, ügyes megoldásnak tűnik a „dramatizálás“: Péter és Zoltán beszélgetése a különböző lelki és teológiai kérdésekről. Ha így néha nem is eléggé szigorú a teológiai gondolatfűzés, élénk és életszerű a vallási problémák elemzése. 91
