Szolgálat 22. (1974)

Az egyház szava - VI. Pál pápa apostoli buzdítása a Bold. Szűz Mária tiszteletének helyes műveléséről és fejlesztéséről

désbe ejthetne egyházunk igazi tanítása felől. E téren még sok a vitás kérdés az egyházak között. „Azonban a Magasságbelinek ugyanaz az ereje árnyé- kozta be a Szüzet Názáretben, és működik ma az egységmozgalomban, s teszi azt gyümölcsözővé. Mária az Úr alázatos Szolgálója, akiben a Magasságbeli nagy dolgokat művelt. Azért bízni szeretnénk abban, hogy az ő tisztelete nem lesz akadálya mindazok egyesülésének, akik Krisztusban hisznek, hanem inkább, ha lassan is, ennek ösvényévé és gyűjtőpontjává válik." Hisz Mária minden krisztushivő közös anyja!

Végül a máriás lelkiségnek ma egyik fő nehézsége, hogy tiszteletében nem veszik eléggé tekintetbe korunk mélyreható lélektani és társadalmi változásait. Nem egyszer olyan képét nyújtják a B. Szűznek, amelyet nem tudunk beilleszteni korunnk viszonyaiba, vagy nem egyeztethető össze a nő szerepéről alkotott mai felfogással. A pápa itt is további kutatásra buzdít, s ehhez néhány irányelvvel szolgál. Mária életében a lényeget kell figyelnünk; az egyház is erre alapozza tiszteletét, nem az időhöz kötött körülményekre. Ez a lényeg pedig az ő feltétlen készsége Isten iránt. Az említett nehézségek nem Mária evangéliumi szerepére és a reá vonatkozó egyházi tanításra jellemzők, hanem a máriás irodalom és a népies gyakorlat bizonyos elemeire, minthogy ezekre szükségképpen rányomják bélyegüket az egyes korok. Gyönyörködnünk kell a tisztelet történelmi fejlődésének egyenes vonalában, de az egyház nem ragaszkodik semmi kultikus formához, még ha értékeket is tartalmaz, amennyiben idejét múlta. „Segíteni fog minket az isteni írások olvasása a Szentlélek irányítása alatt. Tekintetbe kell vennünk az emberi tudományok felfedezéseit és a világ mai helyzetét is. így meg fogjuk látni, miként tükrözi vissza Mária a mai idők férfiainak és nőinek várakozását." A mai nő pl. örömmel szemlélheti Máriában Isten nagy tervének felelős közreműködőjét, a szegények és elnyomottak igazának sürgetőjét, a viszontagságokban helytálló erős asszonyt stb. — A pápa a Zsinattal együtt óv a Mária-kultusz helytelen megnyilvánulásaitól: a felületes hiszékenységtől, a meddő szentimentalizmustól, a meseszerű vagy hamis elemektől, a teljes kép rovására menő egyoldalúságtól. Mária tiszteletének végső célja, mint tudjuk, Isten megdicsőítése és az ő akarata szerinti élet a Szűzanya példájára.

Ili. Az Őrangyala és a szentolvasó

A pápa melegen buzdít az Angelus imádkozására, amelynek „felépítése egyszerű, és szentírási jellege van. Történeti eredete a békéért és biztonságért mondott imához kapcsolja. Mintegy szertartásszerű üteme megszenteli a nap különböző pillanatait. Emlékeztet minket húsvét titkára . . . Ezek a tényezők biztosítják, hogy értéke nem változik, és megőrzi frisseségét a századok múltával is." Majd részletesen foglalkozik az olvasóval, amely mintegy a teljes evangélium foglalata, az istendícséret és közbenjárás kiváló módja, mind formájában, mind tartalmában igazi evangéliumi ima, az üdvösség fő misztériumait veszi sorra, tehát krisztológikus. Lényege a szem60