Szolgálat 21. (1974)

Könyvszemle - Nemeshegyi Péter: A Szentháromság (Szabó F.)

szeretete (a levelek változatos befejezése külön tanulmányt érdemelne ebből a szem­pontból!), nyugodt határozottsága, tágszívűsége („Isten kétségtelenül szeretetet, vagy szeretetre való készséget lát ott is, ahol mi semmit sem látunk“) és készsége: „Azt hiszem, minden találkozásnak megvan az értelme, talán az oka is. Ezért egy embernek sem szabadna a másikhoz közeledni anélkül, hogy meg ne nyíljék feléje, hogy ne próbálja megérteni és szeretni.“ S. Nemeshegyi Péter: A Szentháromság. Róma 1974. 112 o. Igen magvas, átélt, lendületes stílusban megírt kis könyv jelent meg a közel­múltban a Tokióban tanító neves magyar teológus, Nemeshegyi Péter tollából. (írásait a Szolgálat olvasói is jól ismerik.) A kereszténység alapvető misztériumát, a Szent- háromság titkát mutatja be szakszerű és mégis közérthető nyelven. A jezsuita teológus (aki a Nemzetközi Teológiai Bizottságnak is tagja) szerényen vallja az Előszóban: „Mikor ennek a misztériumnak tárgyalásába fogunk, teljesen tu­datában vagyunk az emberi szó elégtelenségének. Nem hiába ismételték az egyház­atyák, hogy az egyetlen beszéd, amely méltón szól az Istenről, a teljes elnémulás. Nem hiába vágyakozott Ágoston, aki pedig vaskos köteteket írt a Szentháromság teológiájáról, arra a pillanatra, amikor majd a Szentháromság titkát ,nem szavaink lármájával hirdetjük, hanem színtiszta, lángoló szemlélődéssel ama csöndességben magunkba szívjuk'. De amíg ,a hitben élünk, és a szemlélet még nem osztályrészünk' (2Kor 5,7), nem tehetünk egyebet, mint hogy annak .töredékes tudására' törekedjünk, amit .csak tükörben és homályosan ismerünk' (1Kor 13,12). Mert bár szavaink, amelyekkel az Istent valljuk, sohasem elégségesek, jaj nekünk, ha hallgatunk róla. .Amiről nem vagyunk képesek beszélni, arról hallgassunk' — mondotta Wittgenstein, a logikai pozitivizmus atyja. De nincs igaza. Csak arról érdemes igazán beszélni, amiről nem vagyunk képesek beszélni. És boldog annak a beszédnek kudarca, amely imádásba és hálába torkollik." P. Nemeshegyi kis dogmatikus összefoglalást nyújt: a keresztény hitből indul ki, és annak megértésére törekszik („fides quaerens intellectum"). Nem vitatkozik azok­kal, akik a Szentháromság misztériumát nem hiszik, vagy egy-egy itt kifejtett tételt tagadnak. Nem polemizálni akar, hanem elfogadva az Egyház hitét, hallgatni Isten szavára és figyelni a Szentlélek vonzására, hogy „Krisztusban kinyilatkoztatott hi­tünket jobban megértsük, és így jobban reméljünk, jobban szeressünk“. A könyvecske két részre oszlik. Az elsőben a szerző az isteni kinyilatkoztatás és az Egyház tanítása alapján azt kutatja, mit mondott el nekünk Isten létének leg­nagyobb titkáról. Jóllehet a fejtegetések lényegében az időrendet követik, mégsem dogmatörténeti vázlatot nyújtanak, hanem az Egyház hitének kibontakozását érzékel­tetve belehangolják az olvasót az Isten népének hitébe, amely a földön vándorol az égi haza felé. „Ortodoxia (igazhitűség) nem más, mint részesedés az Isten népének e közösségi hitében. Ennek az egy hitnek az alanya a húsz századon át az egész világon vándorló, élő, imádkozó összegyház.“ A kis könyv első része ennek a hitnek a bizonyosságát közvetíti. A második rész ugyanennek a hitnek mélyebb megértésére törekszik. Ez a megértés töredékes: hivők, misztikusok, teológusok folyton elmélyítik és tökéletesítik a századok során. De már most igen gyümölcsöző ez a megértés, amennyiben élő ismeret lesz, életünket formáló erő. „Mert a Szentháromság titka nem elvont elmélet, hanem egyéni és társadalmi életünk végső alapját, lécének miliőjét, normáját és célját tárja fei.“ P. Nemeshegyi négy úton tapogatózva próbálja megközelíteni a titkot. A négy út, jóllehet nem lehet őket egyetlen szintézisbe össze­fogni, nem áll szemben egymással. 1) A Szentháromság mint tökéletes szeretet- közösség (Szentviktori Richárd gondolatának kifejtése: H. Mühlen újabb kutatásai). 2) Az emberi értelem és akarat működése mint a Szentháromság képe (Szent Tamás és meghosszabbítása B. Lonergan tanulmányaiban). 3) Az üdvtörténetben megvalósuló 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom