Szolgálat 21. (1974)
Eszmék és események - Papnevelés Ázsiában (Kráhl József)
egyházmegyék helyzete nagymértékben más és más. Továbbá a statisztika nem számol be arról, hogy igen sok pap nem a plébániai lelkipásztorkodásban működik, hanem más feladatokat tölt be, és nem adja meg a már nyugdíjban lévők számát sem. De még ha minden tizedik pap nyugalomban lenne is, még ha minden ötödik pap plébánián kívül működne is, még ha a plébániák számát egyharmadával növelnék is (ami mindenekelőtt a sűrűn lakott nagyvárosi plébániákon igen ajánlatos lenne), elméletben még akkor is jutna pap a világegyház minden egyes plébániájára, és még mindig maradna 50 000-es „fölösleg“ is! Ez utóbbiak diákonusokkal és mindenekelőtt laikus munkatársakkal együttműködve támogathatnák munkájukban a plébánosokat, akik főleg a nagyobb plébániákon alig képesek egyedül megfelelni a lelkipásztori feladatoknak. Elutasíthatjuk ezt a számvetést, mint a számokkal való irreális, a tényleges adottságokat figyelembe nem vevő játékot. De nem kellene-e mégis gondolkodóba ejtenie? Egészen nyilvánvaló, hogy a világegyház papjainak elosztása nem optimális. Az is tény, hogy sok — nagyon is sok — papnak olyan feladatokat kell betöltenie, amelyek nincsenek benne szentelésük céljában, s amelyeket világi ember is átvehetne. Bizonyos, hogy ennek a ki nem elégítő állapotnak szisztematikus megváltoztatása roppant nehézségekbe ütközne. De a hivők kedvéért — akiknek joguk van egyházközségükben a papra — nem szabadna megadnunk magunkat ezek előtt a nehézségek előtt. Peter Musyl PAPNEVELÉS ÁZSIÁBAN Az intézet, ahol vagyok, nagy és virágzó. Az idén 180 bentlakó szeminaristánk van, filozófusok és teológusok. Azonkívül több szerzetesrend (jezsuiták, franciskánu- sok, lazaristák, szaleziánusok) is ideküldik a teológusaikat, de azok nem itt laknak. A teológia első éve után a szeminaristák egy év magisztérium-félét végeznek. így az összlétszám 256. A mienkén kívül van még három nagyszeminárium, egy ötödik tavaly kezdett. Püspökünk kénytelen volt a saját teológusai számára külön szemináriumot építeni. Az országban összesen kb. ezer nagyszeminarista van, ami igen szép kb. 1 600 000 katolikusra. Kisszeminaristából meg minden egyházmegyében légióra való, pedig csak egy kis részét veszik fel a jelentkezőknek. Itt a nagy probléma nem az, hogy nincs elég hivatás, hanem hogy nincs elég hely. Nálunk is nyáron 15 új szobát kellett berendezni (raktárhelyiségeket alakítottunk át), hogy elférjenek. Titokban kicsit kívánjuk, bárcsak több lépne ki, de nagyon kitartóak. Az idén eddig kettő ment el. Pedig nagyok az igények minden szempontból, és ha valaki a kellemes életet keresi, nem sokáig győzi. De meg kell hagyni, ide a legjobbakat küldik a püspökök. Minden egyházmegye évente két új növendéket küld, olyanokat, akik a magasabb akadémiai nívót követni tudják. Itt licenciátust és doktorátust is szerezhetnek. Mellettünk van a katolikus egyetem, a filozófusok oda is járnak órára, hogy állami diplomát is kaphassanak. Most jó ideje azon folyik a tárgyalás, hogy a katolikus egyetem egy fakultása legyünk. A tanárok több nemzethez tartoznak, van spanyol, olasz, kínai, francia, kanadai, ír, kubai és egy vietnami. Magyarok ketten vagyunk itt Herhold testvérrel, aki megbecsülhetetlen munkát végez. Tőle függ, ,hogy minden lámpa ég, minden motor jár, minden csap folyik (amikor kell) és minden autó szalad. Már 73
