Szolgálat 21. (1974)

Az egyház szava - A bűnbánat szentségének új rendje (Szabó F. - Nagy F.)

jük nem volt mindig ugyanaz, ma is változik. Pl. a feloldozás rendszerint megelőzi az elégtételt, jóllehet eredetileg fordítva volt, sőt közös feloldozás esetén a bűnök egyéni megvallását is. A bevezető világosan megkülönbözteti azokat az eseteket, amikor a gyónás szükséges (halálos vétkek esetén), és amikor használata tetszés szerinti és gyakorisága csak ajánlatos, hogy kedvezzen az állandó megtérésnek és ki­bontakoztassa a keresztségi kegyelmet. A feloldozás lényeges szavait nem módosították, de beillesztették egy új formulába, amely világosabban kifejezi, hogy a bűnbánó kiengesztelődése Istennel a szerető Atya ajándéka, kap­csolatba hozza ezt a kegyelmet az üdvösség történetével, amelyben Isten ki- engesztelődött a világgal Krisztus halála és feltámadása által, s kiemeli a Szentlélek szerepét a megtérésben és a bűnös megszentelésében. Végül rá­világít a kiengesztelődés egyházi vonatkozására: a kiengesztelődés az egyház közvetítése révén valósul meg. Az új formula latinul így hangzik: „Deus, Pater misericordiarum, qui per mortem et resurrectionem Filii sui mundum sibi reconciliavit et Spiritum Sanctum effudit in remissionem peccatorum, per ministerium Ecclesiae indulgentiam tibi tribuat et pacem. ET EGO TE ABSOLVO A PECCATIS TIMS IN NOMINE PATRIS + ET FILII + ET SPIRITUS SANCTI.“ A gyónó ámennel válaszol. (Az első mondatot szükség esetén el lehet hagy­ni.) Az Ordo az új szertartások három különböző formáját mutatja be: 1) Egyet­len bűnbánó kiengesztelődése. 2) Több bűnbánó kiengesztelődése egyéni gyónással és személyes feloldozással. Ez abban különbözik az elsőtől, hogy a bűnvallomás és feloldozás egy közösségi bűnbánati liturgiába illeszkedik. Az ilyen szertartás a következő lényeges mozzanatokból áll: igeliturgia és közös imádságok; egyéni bűnvallomás és feloldozás; közösségi hálaadás és az öröm kifejezése a kiengesztelődésért. Ez a forma tehát jobban kiemeli a szentség közösségi jellegét. 3) Több bűnbánó kiengesztelődése közös bűnvallomással és általános feloldozással, a Hittani Kongregáció 1972-ben kiadott lelkipász­tori normái szerint, rendkívüli esetekben. Ilyenkor az általános feloldozást bűnbánati liturgia előzi meg és követi. Végül, mint már említettük, az új Ordo függelékében nyolc vázlatot talá­lunk nem-szentségi bűnbánati liturgiákhoz. Ezek a szertartások segíthetik a gyónási előkészületet, kifejezhetik a bűnbánat közösségi szempontjait. Ahol nincs pap, ott vezetheti egy diákonus, katekéta, vagy valamelyik hivő. A füg­gelékben találhatók még kateketikai vázlatok a lelkiismeretvizsgálathoz; eze­ket a körülményeknek és a személyeknek megfelelően módosítani lehet. Most pedig lássuk, hogyan folyik le a gyónás az új szertartás szerint. (Szövegfordításaink természetesen magánjellegűek.) Látható, hogy a szent­ség kiszolgáltatása hosszabb, nyugodtabb időt kíván, mint eddig általában történt, és hogy a gyónás helyét a jelenleg használatban lévő gyóntatószékek­hez képest módosítani kell. 4 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom