Szolgálat 20. (1973)
Eszmék és események - Hogyan látják gyermekeink a családot? (Jella Lepman)
HOGYAN LÁTJÁK GYERMEKEINK A CSALÁDOT? Az én anyukám a legjobb a világon. Szívesen megmondanám neki, de nem vagyok képes! Minden igyekezetem hiábavaló, és aztán éppen ellenkezőleg, olyat csinálok, amitől szomorú. Este fekszem az ágyban és ezen gondolkozom. Hirtelen kinyílik az ajtó és anyuka nézi, alszom-e. És én gyorsan becsukom a szemem. Akkor megcsókol és én azt gondolom, talán mégis tudja, mennyire szeretem. (Susanne, 6 éves, Németország) Édesanyának sok arca és sok keze van egyetlen nap alatt! Köszönöm szépen! (Jo Anne, 6 é. USA) Az én anyukám nem dolgozik, de szeretném, ha dolgozni menne! Akkor ide kell neki adni a kulcsokat és magam tudnám kinyitni az ajtót. (Andrjusa, 5 é. Szovjetunió) Az iskolába kulccsal a nyakamban megyek, a gyerekkönyvtárba kulccsal a nyakamban megyek. Megmondom a könyvtárosnőnek, küldjön el 5 órakor, mert föl kell tennem a krumplit. Szégyellem magam, hogy kulcsos gyerek vagyok, de a szüleim mindaketten dolgoznak és a bátyám is. Ilyennek nem szabadna lenni, de mit csináljak. Mikor hazajönnek, mindenki éhes. (Beatrice, 11 é. Belgium) Apa kereskedő. Opel-garázsa van. A garázsban 50 ember dolgozik, hét munkás dolgozik az irodában, a többi műhelyben dolgozik. Apámnak mindennap dolgozni kell. Egész évben csak 14 napig jöhet velünk vakációzni. Különben dolgozni kell neki! Este néha csak negyed nyolckor jön haza. Ha apa beteg lesz, akkor is dolgozni akar. Anya olyankor mindig aggódik. Szombat délután a legszebb nap a héten, akkor apa itthon van. Akkor van ideje nekem is, akkor nem kell neki dolgozni! (Frank, 8 é. Svájc) A felnőtteknek sokkal többet kellene a gyerekeikkel törődni. Játszani kellene velük, vagy fölolvasni nekik. És ha valamit kérdeznek, feleljenek is rá. Nem kellene minket gyerekeket olyan sokat egyedül hagyniok. Valami komoly dologról is kellene egy kicsit beszélni velünk, nem pedig mindig azt mondani, hogy kicsik vagyunk. (Svájci, 8 é.) Nem szeretnék egyetlen gyerek lenni, pedig akkor minden az enyém lenne. De az nem jó, ha az embernek nincsenek fivérei vagy nővérei, akikkel mindent megosszon. Éz veszekedni is kell és birkózni és mindent bizalmasan elmondani egymásnak. A világ minden kincséért oda nem adnám a testvéreimet. Belehalnék az egyedüllétbe! (Peter, 7 é. Németország) Egyetlen gyerek vagyok, de azért mégis van egy testvérem. Négy lába van és szürke bundája. Négy éves és a balszemére vak. örökbefogadtam. Ki lehet ez? Azt hiszem kitaláltátok — a kutyám. (Robbie, 9 é. USA) 1/4 7-kor keltenek. Sose vagyok kialudva, de ki kell bújnom a dunna alól. Alomittasan öltözködöm és felhajtom a kávét. Iskolába menet jut aztán eszembe, mi mindent felejtettem el. 84
