Szolgálat 20. (1973)
Tanulmányok - Babos István: Az Egyház: Krisztus szentsége
3. Mi a különbség a megszentelő és szentségi kegyelem között? A barátság soha nem választható el a személytől. A jóbarát mindig figyelembe veszi barátjának szükségét. Ha örül, osztozik benne, ha letört, vigasztalja, ha szükséget szenved, segítségére van. Ugyanaz a barátság a jóbarát helyzetének megfelelően közli magát. így vagyunk Isten barátságával is. Szükségeinket figyelembe véve ugyanaz a barátság (megszentelő kegyelem) ér el bennünket az egyes szentségekben. Az egész embert (a hetes szám a tökéletesség szimbóluma) egész élete minden fontos mozzanatában érinti a kegyelem. 4. A krisztusi alapítás az egész szentségtan sarkköve. Mint az egész üdvtörténet, a szentségtan is — amely a üdvtörténet szemünk elé tárása — Krisztusban éri el csúcspontját. Tőle függ, az ő életében és erejében osztozik a múlt és a jövő. Maga az a tény, hogy Krisztus elfogadta az ószövetséget és úgy jelent meg a történelemben, mint a régi folytatója és megújítója, mutatja, hogy az Isten által alapított szentségi rendet elfogadta és ezzel tökéletessé tette. Emellett tudatosan felhívta tanítványai figyelmét állandóan velünk élő Lelkére és megbízást adott nekik, hogy művének folytatói legyenek az ő szellemében és példája szerint. Hogy pontosan milyen formában történt ez a megbízás és hogy hogyan határozta meg jövőbeli feladatukat, annak vizsgálata túl messze vinne célunktól. Valószínű, hogy nem tételes tanítást adott nekik, hanem Lelkét közölte velük. Ez a Lélek a világ végéig velünk marad és általa a feltámadt Krisztus jelen van és működik az egyházban. JEGYZETEK 1 II. Vatikáni Zsinat: Hittani rendelkezés az Egyházról (Szent István Társulat, Budapest 1966) 1. 2 Viliette, L. Fői et Sacrement (Bloud & Gray, Paris 1964) II. 366. 3 Jungmann, J. A. „Die Abwehr des germanischen Arianismus und der Umbruch der religiösen Kultur im frühen Mittelalter" in: Liturgisches Erbe und Pastorale Gegenwart (Tyrolia Verlag 1960) 3-86. — Schillebeeckx, E. „Ascension and Pentecost" in: Worship 35-36 (1960-61) 336-363. 4 Vagaggini, C. Theological Dimensions of the Liturgy (Collegeville Minn. 1959) II. 464. 5 Schütz A. Dogmatika (Szent István Társulat, Budapest 1937) II. 354. 6 Schillebeeckx, E. Christ the Sacrament of the Encounter with God (Sheed & Ward, N. Y. 1963) 15, 17. 7 Schillebeeckx, E. „The Sacraments: An Encounter with God" in: Theology Today (ed. J. Feiner et al. Bruce Co. Milwaukee) I. 194. 8 Danielou, J. „The Problem of Symbolism" in Thought 25 (1950) 430. 9 Danielou, J. i. m. — Eliade, M. Traité de l'histoire des religions (Paris 1948). — Jung, C. G. Psychology and Religion (New Haven 1938). 10 Schillebeeckx, E. Christ the Sacrament 76. " Az összefoglalás P. Smulders SJ tanulmányán alapszik: ,,L’ Église Sacrement du Salut“ in L’Eglise de Vatican II (Paris, Cerf 1965) ed. P. G. Baraúna, II. 313-348. Lásd 319kk. 12 Vö. O. Semmelroth, Die Kirche als Wurzelsakrament, in: Mysterium Salutis 4/1, ed. J. Feiner - M. Löhrer, Benziger 1972, 318-319. ( 13 Alonso Schökel L. „La Rédemption, oeuvre de solidarité“ N.R.T. 93 (1971) 449-472. '4 Congar, Y. This Church that I love (Dimension Books Denville, N. J. 1969) 44. 40
