Szolgálat 18. (1973)
Könyvszemle - P. Adenauer: Ehe und Familie (Török J.) - Dr. Eugen Kovács: Gedanken zum Markus-Evangelium (B.l.)
Adenauer, Paul (kiadó): Ehe und Familie (Házasság és család). Ein pastorales Werkbuch. Matthias-Grünewald-V. Mainz, 1972, 376 o. A családi lelkipásztorkodás nélkülözhetetlen kézikönyve ez a 34 tanulmányt és részletes irodalmi tájékoztatót tartalmazó vaskos kötet. A mű két főbb részre oszlik. Az első rész a családi lelkipásztorkodás elvi kérdéseivel foglalkozik, éspedig két kérdéscsoportban: 1) Házasság és család az új mai életkörülmények között (szociális, orvosi-antropológiai, pszichológiai és pasztorális szempontú tanulmányok). A szerzők közül kiemeljük J. Köhne és G. Scherer nevét. — 2) Házasság és család a zsinat után. D. Arenhoevel a Szentírás idevonatkozó kijelentéseit foglalja össze, F. Böckle a normák történeti fejlődésével, A. Müller a házasélet mai értékeivel és normáival foglalkozik, M. Dirks tanulmánya a családot az egyház megjelenítöjeként jellemzi a világban. —• E rész zárótanulmánya (W. Lohff) a házasság és család evangélikus szemléletét tárja elénk. A mű második része a házassági és családi lelkipásztorkodás praktikus útjait mutatja be, öt tanulmánycsoportban: 1) Házasság és család a lelkipásztorkodás különféle (városi, falusi, stb.) struktúráiban. 2) Házastársak és szülők mint lelkipásztorok. Ebben a különösen kiemelendő csoportban G. Scherer általában a házassági lelkiségről ír, A. Becker a család imaéletéről, M. Dirks a családban folyó hivő párbeszédről, végül a Strátling-házaspár a szülőkről, mint lelkipásztorokról. — 3) A családi lelkipásztorkodás speciálisan papi feladatai kérdéscsoportjában L.M. Weber, H. Fleckenstein, J. Bommer és M. Jilesen tanulmányait találjuk a pap képesítéséről e feladatokra, az igehirdetés lehetőségeiről és a liturgia alakításáról tekintettel a családra, végül a házasságkötés és keresztség kapcsán való párbeszédről. 4) A pap mint partner az egyházi családmunkában. E tanulmányok részben ugyan a sajátos német helyzetre vonatkoznak, mégis mindenütt érvényes emberi szempontokat is tartalmaznak. 5) Újra külön érdeklődésünkre tarthat számot a különleges csoportok lelkipásztorkodásáról szóló tanulmánysorozat. (R. Rüberg a fiatalkori és R. Lawetzki a diákházasságokról, P. Adenauer a vegyes vallású házasságokról, H. Kremer az érvénytelen és E. Blunschy-Steiner a gyermektelen házasságokról közöl érdekes tanulmányt.) A függelékben N. Bosbach a házasság teológiájáról szóló újabb irodalmat közli. — A felsoroláshoz önként kínálkozik a standard-mű nyomatékos ajánlása szemináriumok könyvtársai és papi továbbképző kurzusok rendezői számára. Török Jenő Dr. Eugen Kovács: Gedanken zum Markus-Evangelium. Homilien- Betrachtungen. Szerző kiadása: A-4300 St.Valentin-Erla. Wien 1973, 284 o. Elismeréssel üdvözöljük a szorgalmas szerző újabb beszédsorozatát. A vasárnapi szakaszokat feldolgozó négy kötete után ez az ötödik az év minden vasárnapjára és ünnepére ad beszédet, jó elméJkedési anyagot (és pontos utalást ott, ahol a témát már feldolgozta előző köteteiben). Lukácsról és Mátéról tervez még két kötetet, de úgy, hogy a hét kötet egységet alkosson. A lelkiélet ápolásában akar segíteni, világnézetünket formálni, Jézus szavai alapján, nem pedig — mint mondja — „a racionalizmustól inspirált, vagy terrorizált“ szakemberek szerint. — A homíliákhoz két keresztelési, két esketési és temetési beszéd és a termésbetakarítás utáni hálaadó elmélkedés csatlakozik. Érdeklődők forduljanak közvetlenül a szerzőhöz a fenti címen. B.l. 7 97
