Szolgálat 18. (1973)
Eszmék és események - Magyar nővérek a nagyvilágban
A jó Isten készséges eszközei kívánunk lenni. Az nagy előny, hogy a jó Isten megengedte, hogy mi is átmehettünk a kezdet és az átültetés nehézségein. Ez olyan tudást ad, amit könyvből nem lehet megtanulni, viszont megadja a kulcsot az emberek szívéhez, — aminek megértés a neve. Orsolyita nővér, India: Odile rendtársunk, aki itt a missziónkban öt évig vezette még az állami kórházat is Ranchiban, most meg az egyik kórházunkat vezette, engedélyt kért, hogy beléphessen az újonnan épített szigorú kármelita rendházba. Ez az aktív missziós élete is már olyan tartalmas volt. Mindent elkövetett a szegény betegekért. Igen népszerű, és a hindu orvosok mindig készséggel teljesítették irányítását a betegek ügyében. Odile nővér mindent kitalált és megtanította a hindu orvosokat ingyen, szerétéiből szolgálni a szegény betegeket. Nem hiába hívták a betegek édesanyjának. Mindenki siratja, hogy elvonul és többé nem fogják látni. Csendben, engeszteléssel akarja befejezni a missziós életét, pedig már 65 éves. Az érsekünk megadta neki az engedélyt, az általános főnöknőnk is. Ha esetleg nem bírná ki, az egyességünk az, hogy mindig visszajöhet közénk. Igazán csodálatos a hivatás misztériuma. Ranchiban szeminárium volt. Egy jezsuita és egy szerzetesnő tartotta. Témánk most ez volt: „Egy jobb világért“. Kiemelték, hogy a papok és szerzetesek az Egyház hőmérője, és a szeretetszolgálat életünk ideálja. Az ima és a párbeszéd által sok problémát megoldhatnánk. A főnöknő is akkor boldogulhat rendtársai között, amikor az alázatos Krisztust követi az Evangélium szerint. A jezsuiták megkezdték vidékünkön a „moziapostolságot“. Teljesen fel vannak szerelve, vetítőgéppel, nagyon szép filmekkel és egyik missziótól a másikig mennek. Ez igen szép nevelő hatással van a telkekre. Ilyen elmaradott vidéken, ahol még villanyt sem ismernek, egy mozielőadás kész csoda. így minden vallásét vonz. Nálunk a rózsafűzér titkait mutatták. 3 óráig tartott, közben mindannyian mondtuk a rózsafűzért. Rengeteg nép jött össze. Csak gyakrabban lenne ilyen film a missziókban. Egy kis életet hoz nekünk az őserdők mellett. Nagyböjt alatt szokás szerint a missziós atyák látogatják a falvakat és elvégzik a pasztorális munkát. 1-2 napot töltenek a falvakban. Ellátják a híveket szentségekkel és a nép megbeszélheti velük gondjait. Ez a kapcsolat nagyon jelentős. A nemkeresztény családok is elvárják, hogy a missziós atya őket is meglátogassa és megáldja kis lakásukat és gyermekeiket. Készülünk húsvétra. Mint karácsonykor is, a húsvéti szertartások az indus liturgia szerint a sok résztvevő miatt a szabad ég alatt lesznek, persze éjjel. Nem ritkaság, hogy ilyenkor 1-2 ezer ember vesz részt a szentmisén és áldozik. A liturgia hindi nyelven van. Ismét éhínség előtt állnak India milliói, különösen a Maharashtra tartományban. 5 millió ember elhagyta lakóhelyét és vándorol élelem után. A szárazság miatt már 3 éve nem volt termés. Még ivóvizük sincs. Az élelmiszert külföldről szállítják be az állami támogatáshoz. Nálunk sem volt jó termés. Sok családban már csak egyszer jut rizs napjában szegényeknek. Az új termés csak november-decemberben van. (N.B. Bécsben az ezévi farsangi operabálon egy páholy ára 32 000 schilling, egy üveg pezsgő 400 schilling volt. Zsúfolt teremben! Szerk.) Ferencrendi misszionárius nővér, Sidney, Ausztrália: A Szolgálat, meg a többi folyóirat, amit kapok, tartja bennem a kis magyarul tudást. Már 36 éve, hogy elhagytam Magyarországot. Előbb Ceylonban voltam 27 évig és ott egyáltalán nem hallottam magyar szót. De itt Ausztráliában minden nagyobb Szociális testvér, Kanada: 88
