Szolgálat 18. (1973)
Eszmék és események - Visinszkij bíboros nyilatkozata a lengyel egyházról
Atya vezetésével tíz pap koncelebrált. A szentmisén két szín alatt áldoztunk. A székesegyház a vasárnap délelőtti szentségimádásban emlékezett a kongresszusról.“ A kongresszus lefolyása és a világszerte megmutatkozó testvéri szolidaritás — reméljük — Shehan pápai legátus szavait igazolja: „Nagy életerő jele ez, és azt mutatja, hogy az egyház messze áll a hanyatlástól, inkább képes elindulni az új fejlődés útján, hogy megbirkózzék korunk sajátos szükségleteivel.“ VISINSZKIJ BÍBOROS NYILATKOZATA A LENGYEL EGYHÁZRÓL Rádióriporter: A lengyel katolikus egyház az utóbbi években sok történelmi eseményt élt át, amelyek nagy visszhangot keltettek az egész világegy- házban. ön csaknem 25 év óta szolgálja a lengyel egyházat mint Gnyezno és Varsó metropolita érseke és Lengyelország prímása: mit gondol a lengyel egyház jelenlegi helyzetéről? Visinszkij: Szent János evangéliumában Jézus azt mondja Pilátusnak: „Az én országom nem e földről való.“ Krisztusnak ezt a kijelentését szem előtt kell tartanunk, amikor az Egyház helyzetéről beszélünk. Nem határozhatjuk meg külső kategóriák alapján. „Minden dicsősége belül van.“ Sok jel igazolja a lengyel egyház életerejét és fejlődését. Megerősítik ezt az odalátogató idegenek beszámolói. A papok és szerzetesnők száma állandóan növekszik nálunk. Az idén 500 új papot szenteltünk. Az egyház- megyei nagyszemináriumokban 2981 növendékünk van, a szerzetesiekben pedig 1073. 20 000 papunk nagyon sokat dolgozik, mégsem tudnak megfelelni a hívek minden igényének, nem tudnak eleget tenni minden lelkipásztori és kateketikai kötelességüknek. Egy plébániai lelkésznek átlag heti 20 hittanórája van. A papok igen nagy segítséget találnak a nővérekben és a katolikus világiakban. A plébánosok folyvást új káplánokat, szerzeteseket és laikus hitoktatókat kérnek. Ugyanakkor az új lakónegyedek kialakulásával növekvő szükség van új templomokra, papokra és szerzetesnőkre is. R.: Bíboros úr, egyesek bizonyos lassúságot vetnek a lengyel püspöki kar szemére a zsinati irányelvek megvalósításában, különösen a liturgikus reform terén. Mit gondol erről? V.: Ezek a kritikus hangok mindenekelőtt azt bizonyítják, hogy a hivők az egyház kebelében szólásszabadságot élveznek. Elégtétellel, de ugyanakkor bizonyos fenntartással fogadjuk őket. A Zsinat mindenekelőtt azt a célt tűzte ki, hogy előmozdítsa a hit elmélyülését és a hívek fokozatos nevelését. A zsinat szelleméhez való hűség tehát azt kívánja, hogy irány77
