Szolgálat 18. (1973)

Tanulmányok - Török Jenő: Házastársi lelkigyakorlatok

húznunk. Amikor arról beszélünk, hogy az egész házasélet dinamikus folya­mat, állandó fejlődés, annak van egy állandóan visszatérő követelménye: átlépni a fejlődés, az élet egyik szakából a másikba, s ezzel kapcsolatban elszakadni valamitől, valakitől, valakiktől — ami a múlté. Amint a há­zasélet előtt is végigmentünk a gyermekkor, serdülőkor, ifjúkor fokozatos időszakain, s elhagytunk szokásokat, barátokat: úgy a házasság folyamán is ismételten sor kerül erre. Ilyen az elszakadás a szülői háztól és családtól, a házas-kor előtti szórakozásoktól, barátoktól. A kettesben való életbe is válto­zást hoz, sok örömet, de bizonyos áldozatokat is kíván a gyermek, akit eleinte igen szorosan magunkhoz kapcsolunk — de akitől nevelésünk folyamán terv­szerűen és fokozatosan el kell távolodnunk olyan értelemben, hogy a maga lábán járjon. Oj életszakot jelent, amikor a családi fészekből kiröppenö gyer­mekek alapítanak családot — és így tovább, a legszomorúbb elszakadásig, amikor a hitvestársat kíséri valaki sírjához ... De minden elszakadás a már idézett húsvéti szeretet jegyében magában kell, hogy hordja a feltámadás biztos reményét. Ezek a gondolatok talán hozzátartoznak ahhoz, hogy kialakítsák, vagy tudatosítsák és elmélyítsék azt a keresztény házassági lelkiséget, amely az egész életet osztatlan egységnek tekintve tudatosan lebontja a mesterséges válaszfalakat és egységre törekszik Isten- és emberszeretetben, a házasélet hétköznapjain és ünnepnapjain, testi és lelki szeretetben, a szű- kebb család és a nagyobb közösség szolgálatában. — Csak ezen alapvetés után, a következő lelkigyakorlatok tárgyává tehetjük a házasélet bizonyos idő­szakainak speciális problémáit, amelyek taglalása egy másik tanulmány anya­gául kívánkozik. Módszeri gondolatokat bocsátottunk előre, és egy utolsó ilyennel zárjuk. Az érintett térnék különböző jellegét látva érthető, hogy elmélkedéseink különbözően alakulhatnak. így a bevezető, vagy a szeretetről szóló elmélkedés lehet összefüggő előadás, utána következő csendes elmélkedéssel, legföljebb a fölmerülő problémák esti megbeszélésével. Más, gyakorlati témák meg­kívánják, hogy kis csoportokban (3-4 házaspár) megbeszéljék, aztán közös vita következik. Bízzunk abban, hogy a Léleknek a házastársak útján is van mondanivalója. JEGYZETEK ' Vö. Liégé, A.: Krisztusi élet. Opus Mysticl Corporis, Bécs, 1973. 2 uo. 52sk 3 se libere Deo committit. Dei Verbum 5. * Az 1. és 3. elmélkedéshez Liégé fent idézett műve, a 2.-hoz pedig J.CI. Barreau: Az örömhír, Opus Mystici Corporis, Bécs, 1972 bőséges forrásul szolgálhat. 5 A házasság szentségének teológiáját, az utóbbi évtizedek .teológiai irodalmának bőséges és pontos felhasználásával, kitűnő bibliográfiával I. Eduard Christen: Ehe als Sakrament — Neue Gesichtspunkte aus Exegese und Dogmatik (Theologische 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom