Szolgálat 18. (1973)

Halottaink - Hász István surai tit.püspök (M.L.)

Kisznyér Kálmán ny.plébános, püspöki tanácsos Kiskunfélegyházán, ahol 20 esztendeje vakon szolgálta az óplébánia híveit, különösen a gyóntatószékben. Ugyanaznap: ápr.20-án, nagypénteken húnyt el Franciska testvére, aki gondot viselt rá. Ápr.25-én temették őket 58 pap és többezer hivő jelenlétében (87)

Szentmihályi Ferenc c.apát, ny.plébános Székesfehérvárott ápr.27-én (76,52) Dr. Hóka Imre érseki tanácsos, plébános máj.1-én Budapesten. Rákospalotán temették (72,48)

Dr. Ohmacht Nándor aranymisés piarista máj.3-án Budapesten (82,63,58)

Tóth Péter p. tanácsos, ny.plébános Tiszaszigeten (88)

Horváth Árpád ny.plébános Balatonszemesen (64)

Hegedűs László ny.plébános. Székesfehérvárott temették (80)

Simon Imre plébános máj. 9-én. Egerben temették (60)

Bagaméri József SJ volt gimn.tanár, mezőnagymihályi lelkész máj. 30-án Miskolcon (71,47,40)

Longauer Imre c.prépost, püspöki tanácsos, kér. esperes, ajkai plébános máj.20-án. Pestlőrincen temették (68,45)

Elhúnyt papjainkat foglaljuk mementóinkba!

+

ZEMPLÉN GYÖRGY püspök

(Sajnos az állandó olasz postasztrájk miatt a rendtársától kért megemlékezés még nem érkezett meg. Karácsonyi számunkra marad.)

HÁSZ ISTVÁN surai tit. püspök (1884— 1973)

Kisbéren született 1884.szept. 22-én. A győri bencés gimnáziumban érettségizett kitüntetéssel, majd a győri teológián készül papi hivatására. Gr. Széchenyi Miklós püspök azonban innen hamarosan a bécsi Pázmáneumba küldi a tehetséges kispapot. 1908.júl.14-én szentelik pappá. A királygyürüs fiatal pap egy évig szanyi káplán, utána Győrbe kerül teológiai tanárnak. 1929-ben tábori püspökké nevezik ki és ápr. 28-án megtörténik a püspökszentelés. A háború vihara őt is kisodorja az országból, s ettől kezdve csendes visszavonultságban élt a svájci Unteraegeriben.

Gyermeki lelkületével, örökké mosolygó arcával a kis helységben olyan közkedveltté lett, hogy díszpolgárukká választották. Szinte sohasem lehetett lehangoltan, elkeseredetten látni, örök optimizmus sugárzott belőle. Az okozott neki legtöbb örömet, ha a baseli püspök egyszer-egyszer felkérte bérmálásra, vagy a közeli Ein- siedelnben az apát meghívta, hogy szerzeteseit ő szentelje pappá. Kis könyvtárában szívesen mélyedt el a klasszikusokban, mert a történelem és irodalom igen érdekelte. 27 éven át az ingenbohli keresztes nővérek gondozták, nemcsak az egészség és derű napjaiban, hanem kétéves kórházi tartózkodása alatt is.

1973.jan.27-én reggel V2 7-kor halt meg, és febr. 1-én temették. Az unteraegeriek díszpolgáruknak a temető legszebb helyén, a nagy kőkereszt tövében adtak sírhelyet. Amikor templomba mennek, ott haladnak el mellette.

» M.L.

99