Szolgálat 17. (1973)
Könyvszemle - Az új magyar hittankönyvek (Cs.B.)
KÖNYVSZEMLE AZ ÜJ MAGYAR HITTANKDNYVEK A hitoktatás anyaga lényegében változatlan. A hittankönyvek azonban változnak, reformra szorulnak, mivel az oktatás módszerei és körülményei, valamint a tanulók körülményei is változnak. Hazánkban a második világháború után az első nagyszabású hittankönyv-változást az 1950. év hozta, a második reformot az 1970. év jelzi, amikor megjelent az első magyar többszínnyomású hittankönyv. Az 1950-ben bevezetett hittankönyvek a korábbiak átdolgozásai külföldi, főleg német minta szerint. Ezt a munkát Hamvas Endre Csanádi megyéspüspök végezte. Fontos újítása volt, hogy az addigi külön kis katekizmust és bibliát egyesítette, s ezzel a katekizmus-oktatás biblikussá vált. Sajnos a felsőbb osztályokban nem érvényesült ilyen mértékben a biblikus jelleg. Hittankönyveink tehát voltak, maga a hitoktatás azonban különböző okok miatt súlyos válságba került. Legnagyobb probléma az volt, hogy nem lehetett olyan tantervet kialakítani, amely folyamatos tanítást tételez fel. Az iskolai hittantanulók száma csökkent, tudásuk, felkészülésük egy-egy tanulócsoporton beiül is igen különbözött. Hiányoztak a szemléltetési eszközök, segédanyagok, stb. Ugyanakkor a templomi oktatás gyermekcipőben járt, nem volt hagyománya és kialakult gyakorlata. A hitoktatók jórészt egyéni képességeikre voltak hagyva, és sajnos kateketikai felkészülésük és kiképzésük nem állt a kor színvonalán. Ezeknek a tényeknek ismeretében értjük meg, miért van szükség a hitoktatás ügyének rendezésére, reformjára, új könyvek megjelenésére. így értjük meg azokat a problémákat és gyarlóságokat, hibákat is, amelyeket új hittankönyveinknek is szükségszerűen át kellett venniök. Mai könyveink ui. kompromisszumként születtek meg a sokféle probléma megoldására, s további korrekcióra szorulnak. Az ideális persze az lenne, ha az iskolai, templomi és családi katekézishez külön-külön tantervvel és könyvekkel, továbbá segédkönyvekkel rendelkeznénk. Hivatalosan és döntően az új könyvek az iskolai oktatás számára készültek, de úgy, hogy szükség esetén a templomi oktatásban, sőt a családi kate- kézisben is használhatók legyenek. A hitoktatók feladata a könyvek „nyersanyagából" a célnak és módszernek megfelelően válogatni. Ebben segítenének a tervbevett Hitoktatási Vázlatok füzetei. Szembe kellett nézni azzal a problémával is, hogy a valóságban nagyon sokszor nincs folyamatosság sem az iskolai, sem a templomi oktatásban. Ilyen, szinte megoldhatatlan kérdések és feladatok szemmeltartásával születtek meg az új hittankönyvek. A Magyar Püspöki Kar 1968-ban pályázat kiírásával indította el a hitoktatás zsinati reformját, öt általános iskolásoknak készítendő könyv tervezetére és megírására hirdettek pályázatot, életkoronként meghatározva a könyvek tematikáját. Tervbevették továbbá a hittankönyvekhez tartozó segédkönyvek, olvasókönyvek, imakönyvek, valamint középiskolásoknak szóló hittankönyvek sorozatát is. A pályázati határidő lejártakor a Püspöki Kar újjáalakította a Hitoktatási Bizottságot, amelynek első feladata volt a pályázatok megbírálása. 1970 decemberében jelent meg az első színes, képes hittankönyv: „A mennyei Atya szeret minket". Célja alapfokon (kisgyermekek számára) bemutatni Isten szeretetének nagyságát, gazdagságát a gyermek által ismert világban. Anyaga ez az igazság: Isten gyermekei vagyunk. Ennek megfelelően 3 főrészre tagozódik: 1. Isten családja (Isten a mi mennyei Atyánk), 2. Jézus Krisztus által lettünk Isten gyermekei, 3. A mennyei Atyá86
