Szolgálat 17. (1973)

Halottaink - Dudás Miklós OSBM hajdúdorogi megyéspüspök

ségére hamar felfigyeltek az ottani népiskolát vezető bazilita atyák, s az elemi iskola alsó négy osztályának elvégzése után rávették szüleit, hogy tovább taníttassák. így kerül a minoriták nyírbátori gimnáziumába, majd a következő évben az ungvári kát. főgimnáziumba. A háború miatt 1919/20-ban a nagykállói gimnáziumban fejezi be középiskoláit, mindvégig jeles eredménnyel. 1920-ban belép a Szent Bazil-rendbe. Megtanulja a rutén nyelvet, Munkács-Csernek- hegyen (Csehszlovákia) elvégzi a noviciátust és 1922. okt. 14-én leteszi a szerzetesi egyszerű örök fogadalmat. Két évig a Rend lengyelországi főiskoláján bölcseletet ta­nul. 1924-ben Rómába küldik teológiai tanulmányokra. A Gregoriánán summa cum laude doktori címet szerez. Már az első év végén feltűnik előmenetelével, és meg­kapja a pápai aranyérmet. 1925-ben Máriapócson leteszi az ünnepélyes szerzetesi nagyfogadalmakat. 1927,szept.8-án Miklósy István, az egyházmegye első püspöke pap­pá szenteli. 1928-32-ben a Rend csehszlovákiai tanulmányi házában tanít, majd a Munkács-Cser- nekhegyi monostorban noviciusmester. Ebben az időben a Felvidéken számos nép­missziót is tart rutén és magyar nyelven, valamint lelkigyakorlatokat a papságnak. 1932-ben kinevezik a máriapócsi monostor főnökévé. A következő évben Hajdúdorogon megszervezi a baziliták második rendházát hazánkban, újabb két év múlva vissza­telepíti Pócsra, s egyben hazánkba a bazilissza nővéreket. Mint a rend magyar ágának főnöke bámulatos energiával irányítja és szervezi azt. Közben évről-évre zárt lelki- gyakorlatokat tart a papságnak, és folytatja a népmissziókat. 1937/38-ban az USA-ban misszionálja végig a görögkatolikus egyházmegye parókiáit. 1939.márc.25-én nevezi ki XII. Pius pápa hajdúdorogi megyéspüspökké. Május 14-én szentelik Máriapócson. Jelmondata megvalósításán — „Tökéletes népet készíteni az Úrnak“ — fáradozott közel 3 és fél évtizedes főpásztorsága idején. Már az első évek­ben meglátogatja minden parókiáját. Aktivitása és szervezőereje ekkor bontakozik ki teljesen. Megalapítja Hajdúdorogon a g.kat.tanítóképzőt és népfőiskolát, szerte az országban plébániákat, új lelkészségeket és filiákat létesít. 31 egyházközségbe kül­dött lelkipásztort, 44 templomot és kápolnát építtetett ill. szervezett. Majd 1943-ban. Sztojka Sándor munkácsi püspök halála után ott is ő lesz az apostoli kormányzó. Ezt a feladatot a legválságosabb időkben látja el. A jó pásztor hűségével védelmezi felvidéki rutén nyáját. Kilakoltatási parancsot adnak ki a lakosság nagyrészére. A főpásztor végigjárja az összes hatóságokat, s nem nyugszik, amíg vissza nem vonják a parancsot. Partizánként vagy katonaszökevényként elfogott és halálraítélt ruszin katonák számára eszközöl ki szabadulást vagy életet. 1944/45-ben sorra fölkeresi a háború által sújtott, anyagilag tönkrement, szétszórt, gyászbaborult híveit a vigasz­talás szavaival. Szekéren, taligán, néha gyalog. Papp Antal c. érsek, ap. kormányzó halála után a Szentszék őt nevezi ki ennek az exarchátusnak apostoli kormányzójává is. Végül 1968-ban az ő kérésére terjeszti ki a pápa püspöki joghatóságát a szórványterületekre is. Budapest peremvárosai, az ország déli része, a Dunántúl görög szertartású katolikusai így szórványlelkészeket kaphattak. 1950.okt.1-én nyitotta meg legkedvesebb és szívéhez legközelebb álló alapításának, a nyíregyházi görögkatolikus papnevelő intézetnek és teológiai főiskolának kapuit, készséggel engedve át a növendékeknek lakosztályának nagyobb részét. A papnevelés és a lelkipásztori képzés ügyét mindig féltő gonddal kísérte és haláláig közvetlenül irányította. 1949-ben a két egyházmegye papsága és a püspöki kar bensőségesen ünnepli püspökségének 10., 1964-ben pedig 25 éves fordulóját. A harmincadikat már teljes visszavonultságban ülte meg. Nagy örömére szolgált XXIII. János pápa hozzá intézett levele, amelyben meg­hívta magához és a zsinatra. Életének talán legnagyobb lelki élménye volt, amikor 1965-ben valóban résztvehetett legalább a zsinat befejező szakaszán. Nov. 19-én a Szent Péter-bazilikában magyar nyelven mutatott be görög szertartású főpapi misét, a magyar zsinati atyák pápai kihallgatásán pedig ő mondta« az üdvözlő beszédet 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom