Szolgálat 16. (1972)
Halottaink - Győrfy A. Géza (R.) - Fr. Buzás Menyhért (N.T.)
Istvánnal együtt kezdettől fogva eredményesen fáradozott öreg kollégái szellemilelki felemelésén: rendszeresen pontokat adott, szentíráskurzusokat tartott. Később megválasztották az Otthon igazgatójának; ezt a nem könnyű hivatalát is pedáns gonddal látta el. Közben erején felül vállalt, a házon kívül is triduumokat, rekollekció- kat, papi kisegítést. Betegségei megérlelték a szép és szent öregségben. Halálára nagy várakozással és vágyakozással készült. Halálát agyvérzés okozta. Utolsó pillanatig az Otthonra volt gondja. Lelke a szentségekkel többször is megerősítve járult Isten elé. Temetése ápr. 22-én volt Székesfehérvárott. Maga a káptalani helynök, Mészáros Lajos — szintén egykori tanítványa — temette és méltatta búcsúbeszédében. Igazi pap volt Imre bácsi, megérdemelte az Élet Koronáját. Bárcsak meg tudnánk közelíteni azt a papi eszményt, amelyet ő életével megvalósított! Németh Tibor GYÖRFY A. GÉZA (1894—1971) Győrfy Albert Géza 1894 aug. 11-én született, 1918 máj. 16-án szentelték pappá. Az első bevándorló amerikai nemzedék sorsának tanúja volt: 1921 dec. 21-én már az Indiana állam-beli (USA) South Bend plébániájának Magyarok Nagyasszonya- templomában találjuk. Itt 1935.febr.1-ig maradt, majd ugyanezen állam Gary nevű városában a Szent Imre-plébánia lelkipásztora volt további húsz éven át. Nagy tisztelője volt a Szűzanyának, élénk támogatója, majd elnöke a fatimai magyar kálvária mozgalmának. 1955-től haláláig, 1971 ,okt.7-ig Fort Wayne-ban élt egy kis kertes házban, „szenvedés társával“, amint mondani szokta. Mert súlyos betegsége miatt már szentmiséjét is csak ennek a háznak a nagyszobájában tudta bemutatni. Kínos köhögési és fulladási rohamai azonban nem tudták megtörni lelkierejét. Ha kérdezték, szívesen beszélt az amerikai magyarság életéről, de arra sajnos már nem került sor, hogy gazdag tapasztalatát emlékiratokban rögzítse. Rózsafűzér Királynéjának ünnepén költözött az örök hazába. Október 11-én temették első plébániáján, a Szent Szív temetőben. R.I.P. R. Fr. BÚZÁS MENYHÉRT SJ (1911—1972) Kecskeméten született tízgyermekes családból. Két nővére a kalocsai iskolanővérek rendjébe, ő maga a Jézustársaságba lépett. Legfiatalabb volt testvérei között, s ő halt meg utoljára közülük. Mindig buzgón dolgozott az egyházi közösségért. 1960-ig a gyomai plébánián működött, majd Szegeden a Szent József-tcmplomban lett sekrestyés egészen 1972. jún. 30-án bekövetkezett haláláig. Mindig pontos volt a szolgálatban, körültekintő. Egyszer volt figyelmetlen: körülnézés nélkül igyekezett áthaladni egy útkeresztezésen, s egy motorkerékpár elütötte. Súlyos fejsérüléssel került a sebészeti klinikára. Aznap reggel végezte el szokásos szentgyónását; eszméletét rövid időre akkor nyerte vissza, amikor a Szent József- templom egyik lelkipásztora a szentkenetben részesítette. Munkájáért soha nem kért elismerést: egyedül a templomnak élt. Büszke volt a pálmákra, amelyeket ő nevelt és gondozott. Télen a fehér márvány főoltárt vették körül, nagyhéten pedig a szentsírt. Sírja fölé rózsák és fenyők borulnak a szegedi belvárosi temetőben, ahol rendtársai között pihen a feltámadásig. N.T. 93
