Szolgálat 16. (1972)
Az egyház szava - Egyházatyák az egységről és annak útjáról
amelyben tanúsítja, hogy önként és szabadon akarja az egyházi rendet fölvenni. A diakonátussal velejár a zsolozsma elvégzésének kötelezettsége (a papságra készülőknél) ill. ajánlása (az állandó diakónusok részére), és a papságra készülő jelölteknél a cölibátus. A cölibátus kötelezettségének Isten és az Egyház előtt való nyilvános vállalását sajátos szertartással kell megünnepelni — még a szerzetes papjelöltnél is — a diákonusszentelés előtt. Az ilyen módon elvállalt cölibátus bontó házassági akadály. A nős (állandó) diá- konusok, ha feleségüket elvesztették, jogilag szintén képtelenek új házasság megkötésére. A papságra hivatott diákonusokat csak a Szentszék előírta teológiai tanulmányaik befejezése után szabad fölszentelni; az állandó diá- konusok szentelését megelőző tanulmányokra vonatkozólag az egyes püspökkari konferenciák intézkednek. Az utolsó pont egy fontos átmeneti normát ad: Azok, akik a motu proprio kihirdetését megelőzően már felvették az első tonzurát, megtartják a klerikusok minden sajátos kötelességét, jogát és kiváltságát. Azok pedig, akik eljutottak a szubdiakonátiis rendjéig, tartoznak teljesíteni vállalt kötelességeiket a cölibátust és a zsolozsmát illetően; viszont diákonussá szentelésük előtt ismét tanúságot kell tenniük a cölibátus vállalásáról az imént említett (rövidesen kiadandó) sajátos szertartással. Amint látjuk, a két intézkedés több újítást tartalmaz és igen határozott lépés „Isten népének“ egységes zsinati fogalma, valamint a papi szolgálat korszerű felfogása terén. Nagy Ferenc EGYHÁZATYÁK AZ EGYSÉGRŐL ÉS ANNAK ÚTJÁRÓL Egyetértő egység (Antióhiai Sz. Ignác püspök levele az efezusiakhoz) Úgy illik hozzátok, hogy mindenben megdicsőítsétek Jézus Krisztust, aki megdicsőített benneteket; hogy ugyanegy engedelmességben tökéletessé válva, a püspöknek és a presbitériumnak való alávetettségben, minden meg- szentelődéstekre szolgáljon. Nem adok nektek parancsot, mintha lennék valaki. Igaz ugyan, hogy bilincsbe verteik Krisztus nevéért, de azért még nem vagyok tökéletes Jézus Krisztusban. Csak most kezdek tanítványa lenni, hozzátok is úgy szólok, mint tanítványtársaimhoz. Hisz szükségem volt arra, hogy megerősítsetek hitetekkel, intő szavatokkal, türelmetekkel, nyugalmatokkal. De a szeretet nem enged hallgatnom rólatok, azért intelek előre benneteket: egyesüljetek Isten aka: rátában. Mert Jézus Krisztus, lelkünk elszakíthatatlan élete, az Atya igéje és akarata, a földkerekségen szerteszét székelő püspökök meg Jézus Krisztus igéjét és akaratát képviselik. Azért egyetértőnek kell lennetek a püspök szavával és akaratával, amint hogy így is tesztek. Hiszen a ti Istenhez méltóan viselkedő, feledhetetlen 57
