Szolgálat 14. (1972)
Tanulmányok - Johannes Gründel: Szexualitás és kereszténység
dásba való beillesztést kívánja. Igaz, előfordul szeretet és szeretetból fakadó odaadás nemzés nélkül is — erre mutat már az a tény is, hogy az asszony nem mindig rendelkezik megtermékenyíthető méhhel —, viszont szeretet nélküli nemzésnek sohasem szabadna előfordulnia. Ezért a házastársi szeretet alapvető feltétele marad mind a teljes nemi odaadás végrehajtásának, mind új élet nemzésének. A szeretet oly sokoldalú fogalma a keresztény emberkép felől olyan teljes tartalommal mutatkozik, mint sehol másutt. A házastársi szeretet jellege totális, és mindkét fél részéről az élethossziglani hűség visszavonhatatlan szándékát kívánja meg. Az emberi élet teljes rendjének megfelelően a generatív és a személyes értékeknek össze kell kapcsolódniok, és együtt kell egy egészet alkotniok; mert szeretet és élet összetartozik. Hibák és ezek értékelése Ha az emberi nemiség lényegében az ember személyes kapcsolatának, egymásra-irányítottságának a kifejezése, akkor értelmét tévesztett minden önmagáért keresett nemi tevékenység, vagy az olyan, amely túlhalad a valóban meglevő szellemi és lelki kapcsolaton (mint amilyen a teljes nemi odaadás a házassági hűség kötöttsége nélkül). Az ilyesmi hamis megnyilvánulássá, léthazugsággá lesz. Egy nemi cselekedet morális értéke tehát a benne megnyilvánuló személyes létértékkel mérhető. A nemi hibák szubjektív oldaláról A nemi erkölcs szabályai nem pozitív egyházi parancsok, hanem az ember lényegéből és természetéből származnak, ezért az Egyház nem rendelkezhetik róluk úgy, mint a törvényhozó törvényeiről. Tehát nem is szüntetheti meg e kötelezettségek érvényét azok számára, akik nem képesek teljesíteni. Hogy ebben az egyes ember mennyire vétkes, az más kérdés. A Szentírás a „porneia“-t azok közé a bűnök közé számlálja, amelyek kizárnak a mennyek országából. De ez nem annyira az egyes nemi vétket jelenti, hanem inkább azt a magatartást, amely nem fáradozik tudatosan a nemiség területének erkölcsi rendbentartásán. Ez a tulajdonképpeni erkölcstelenség vagy szemérmetlenség. A „porneia“-nak ez az alapmagatartása azonban nemcsak annak sajátja, aki ténylegesen kapcsolatba lép egy rossz személlyel ( = por- ne), hanem már annak is, aki a teljes nemi odaadást elvben a megkövetelt hűségi kötelék és felelősség nélkül valósítja meg, vagy jogot formál ösztöneinek autoerotikus (önző) kielégítésére. A tisztátlanságot nem szabad csak funkcionálisan körülírni, mint a nemi képességgel való „visszaélést“. Azt a magatartást is jelenti, amely nem kész elismerni a nemiség személyes, egész-jellegét, és nem sorolja be ehhez képest az emberi élet egészébe, még akkor is, ha ez idáig nem vezetett a 23
