Szolgálat 13. (1972)

Tanulmányok - Béky Gellért: A lelkiség történetéből

található a múltban is. Vagy vegyük a tökéletesség dinamikus felfogását (Nisszai Sz. Gergely23); a kontempláció és akció, az aszkézis és a misztika lényegénél fogva elválaszthatatlan, tipikusan biblikus, tehát keresztény felfogását; a kereszténység legaktívabb, legdolgosabb, leghatásosabb szentjei (Ágoston, Benedek, Bernét, Assisi Ferenc, Ignác, Nagy Teréz, Keresztes János, hogy csak a legismertebbeket említsük) nem véletlenül egyúttal a legimádságosabb, legkontemplatívabb szentek24.

Mi is tulajdonképpen a régi vagy az új lelkiség? Ne gondolkodjunk merev kategóriákban, hanem a Lélek eleven, tág szemével nézzük az egész keresztény valóságot, a Bölcsesség könyvének szellemében. Aki kinyitja szemét és értelmét, de főleg a szívét és akaratát az éltető, mindeneket szüntelenül megújító Léleknek25: az képes lesz mindig „régit és újat“ előhozni szívének rejtett kamrájából . . .

JEGYZETEK

1 J. Aumann OP, Trends in Catholic Spirituality (Christian Spirituality. East and West. Priory Press, Chicago, 1968) pp. 10-13.

2 Főleg az Apostolok Cselekedeteiben és Szent Pál leveleiben (Csel 9, 2; 22, 4; 1 Pét 2, 9 stb.).

3 M. H. Vicaire OP, Limitation des Apötres. Cerf. 1963, p. 90.

4 Théologie de la vie monastique (Aubier, 1961, p. 558): Cassianus, vö. p. 220.

5 Cassianus az egyiptomi monachusideált fogja meghonosítani Galliában; utána Benedek hódítja meg nyugat kolostorait. Magyarországon Vazul szabályai nagy becsben vannak az Árpádok korában. (Vö. Dictionnaire de Spiritualité, „Hongrie“.)

6 Cap. 63. (Urs v. Balthasar, Die grossen Ordensregeln, Benedictus, 249).

7 H. Bacht SJ, Die frühmonastischen Grundlagen ignatianischer Frömmigkeit (Ignatius von Loyola, Würzburg, 1956, pp. 223-261).

3 L. J. Daly SJ, Benedictine Monasticism. Its formation and development through the 12th Century. Sheed and Ward, N.Y. 1965, p. 317.

9 Uo. pp. 135-136.

10 Théologie de la vie monastique, pp. 219-220, 532, 529. Sz. Bernét szerint a kolostor az Egyház legteljesebb példája, itt igazán Egyház az Egyház.

" P. Deseille OCSO, L' Évangile au désert. (Cerf, Párizs, 1964) p. 35.

n Théologie de la vie monastique, Chrysostome, p. 164. (In Matth, horn. 7/4). Vö. még: Christian Spirituality. East and West, 36-37.

,3 I la Mae, qu. 186, ad 2.

14 Cap. 3. (Die grossen Regeln, pp. 195-196.)

15 J. Gribomont OSB, Obéissance selon Saint Basile le Grand. Suppl. de la vie spirituelle, 1952 Mai, pp. 192-213.

16 Knowles, From Ignatius to Pachomius, pp. 76-80.

u A. Poulain SJ, Des Graces d’Oraison, 7e Paris, 1909, pp. 42-43. Maga Szent Ignác sem akart semmi előírást adni az ima idejére, módszerére vonatkozólag, vö. Gannon and Traub SJ, The Desert and the City, McMillan, London, 1969. Az egész IX. fejezet.

'8 Athanasius, De virginitate, 12; Hieronymus, Epist. 22/17 (Ench. Asceticum, nr. 221, 489). Benedek is a Szentírást ajánlja első helyen olvasmányképpen: Reg. c. 73. (Die grossen Regeln p. 258). ,

19 Vö. még: L. Bouyer, La spiritualité de Citeaux (Portulan — Flammarion, 1954) p. 71. — Szent Brúnó is barátokkal van körülvéve (J. Walsh SJ, Spirituality through the Centuries, P. J. Kennedy and Sons, N.Y., 1964).

52