Szolgálat 12. (1971)
Halottaink - Mátray János piarista (Sz. L.) - Palotás József és Kurucz Alajos (KM)
MÁTRAY JÁNOS piarista (1877 — 1971) 95. évében húnyt el 1971. június 30-án, két nappal pappászentelésének 70. évfordulója előtt. Beszentelését volt tanítványa, dr. Szabó Imre püspök végezte. Kívánságára szülőfaluja, Győrszentiván temetőjében helyeztük örök nyugalomra. 1916-tól 1920-ig Nyitrán, 1928-tól 1934-ig Magyaróvárott volt házfőnök és gimnáziumi igazgató. Ettől a tíz évtől eltekintve, 1903-tól Budapesten működött, és közben 9 évig volt itt is házfőnök. Halála előtt egy hónappal volt 1911-ben érettségizett tanítványainak 60 éves találkozója. „A budapesti piarista főgimnáziumban nyolc éven át volt osztályfőnökünk, és amidőn kiléptünk az életbe, a szoros kapcsolat nem szűnt meg közöttünk. Volt diákjai között családfő maradt, irányított, vezérelt, támogatott, szomorúságunkban osztozott, örömünkben velünk örvendezett“ — mondta gyászbeszédében dr. Tichy Kálmán nyug. min. osztályfőnök. Élete szinte egy évszázadot fogott át. E roppant idő utolsó órájáig friss maradt benne a szellem és a szeretet. Szobája mindvégig zarándokhelye maradt sok-sok diáknemzedéknek, hogy megerősítse mindazokat, akik meleg papi szívéhez jöttek tanácsért és segítségért. Nem tudott mosoly nélkül, szó nélkül elmenni egy kisdiák mellett. Életének talán az a legnagyobb tanítása, hogy mindenkivel örömest megosztotta lelkének cipóját, akivel csak találkozott a rögös életúton. Úgy néztünk fel rá, mint egy pátriárkára. Éreztük, hogy hitelesen hordozza azt a lángot, amit Kalazanci Szent József bízott rá. Fogadalmának szellemében utolsó lehelletéig tanítani akart másokat szavaival, írásaival. Nem sajnálta a verejtéket abban a munkában sem, amivel folyton képezte magát, hogy alkalmas eszköze legyen Isten országának. Nagyon hiányozni fog aranyos szava, mosolya, jósága, de hálát adunk az Úrnak, hogy ilyen nagy időn keresztül megajándékozta vele Rendünket, öregdiákjainkat. Sz. L. PALOTÁS JÓZSEF és KURUCZ ALAJOS Két fiatal paptól búcsúzott a váci egyházmegye. Fiatal koruk mellett azért is megdöbbentő a haláluk, mert a kiskunfélegyházi Óplébánián több mint négy évig együtt voltak káplánok. Palotás József Kecskeméten született 1923 nov. 28-án. 1947-ben szentelték pappá Vácott. Nyolc helyen volt hitoktató-káplán, plébános Tápén és Mindszenten. Papi élete legnagyobb részét az alföldi, nagy tanyavilággal rendelkező plébániákon töltötte. Lelkiismeretes, buzgó embernek ismerte mindenki. Szívügye a templom volt. Számos templom és plébánia újjáépítésében vett részt. Május 26-án a kecskeméti temetőbe nagyon sokan jöttek el volt hívei közül, hogy búcsút vegyenek tőle. Emellett több mint száz pap volt a temetésén. A szentmisét és a temetési szertartást dr. Vajda József váci segédpüspök végezte. Kurucz Alajos is ott volt Palotás József temetésén és azt mondta: „Legközelebb engem fogtok temetni.“ Akkor még nem hittük el 34 éves paptestvérünk (szül. 1937) mondását. Június 6-án elsőáldozás volt plébániáján, Fülöpjakabon. Betegsége miatt nem ő misézett, de ő beszélt a gyerekekhez és ő áldoztatta meg az elsőáldozókat. Az elsőáldozás befejezése után édesanyja karjaiban halt meg. Állomáshelyei voltak: Kálló, Máriabesnyő, Túra, Kiskunfélegyháza, Fülöpjakab. — KM — Szerkesztőségünk hálásan köszöni a beküldött sok szép megemlékezést. Sajnos, helyünk korlátolt, számaink így is állandóan meghaladják az előirányzott terjedelmet. Időrendben közölni fogjuk őket. 108
