Szolgálat 12. (1971)
Tanulmányok - Gyermekek és felnőttek a bűnbánat szentsége előtt (-r -a; Szinérváry K. András)
gyermekek még nehezen tudnak egy hosszabb ima szövegébe átélten belekapcsolódni.) Mi történik azzal, aki szakított Istennel és az emberekkel és mégsem akarja megbánni? A nagy bűnös kizárja magát az Egyház közösségéből, nem járulhat a közös asztalhoz: a szentáldozáshoz. De az ilyen sincs elveszve, ha vissza akar térni. A megbocsátás jele az Egyház és Isten részéről: a bűnbánat szentsége, a megtérés jele a bűnös részéről, ha ehhez a szentséghez járul. A bizalom helyreállítására néha emberek között is szükséges, hogy necsak bocsánatot kérjünk, hanem be is valljuk hibánkat. Az őskeresztények nyíltan megvallották a közösség előtt bűneiket. Ma csak a papnak gyónunk, de a pap az egyház képviselője. — Itt következhet magának a gyónás „technikájának“ minél egyszerűbb megbeszélése, nagyon hangsúlyozva, hogy nem a bűnvallomás, hanem a bánat és erősfogadás a legfontosabb. A gyónás történhetik egy fogadószobában az asztal mellett ülve (ami főleg első esetben ajánlatos), vagy a gyóntatószékben. Fontos, hogy a gyerekek közvetlenül beszéljenek, saját szavaikkal fogalmazzanak, gépies formulák helyett. Ezzel sok gátlásnak, későbbi csömörnek vehetjük elejét. Ne osszuk be hivatalból a csoportokat, menjen mindegyik ahhoz a paphoz, akihez kedve van. Azt pedig mondanunk sem kell, milyen mély benyomást tehet a kis gyónóra a lelkipásztor szerető, megértő, okos, a gyermeki színvonalhoz mért útmutató szava. Sokan azzal utasítják el a gyónást, hogy nincsenek „nagy bűneik“, nem gyilkosok, gonosztevők. De olyanok vagyunk-e, mint lennünk kellene? Nem szorulunk-e rá a „kis bűnökkel" is Isten megbocsátó irgalmára? A bűnbánat szentségében ez bőven árad erősítésünkre, vigasztalásunkra. Ugyanakkor azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a bűnbánat szentsége nem mosógép, ahol automatikusan bűnbocsánatot kapunk, és ezzel minden el van intézve. A gyónással valami új kezdődik, és ez az újrakezdés a legfontosabb: Krisztussal közreműködni a jobb világ megvalósításán. így válik a bűnbánat szentségének jele igazán egy jobb világ jelévé.- r - a II. Századunkat Fulton Sheen püspök a lelki konfliktusok századának címezte. Az egyik ausztráliai segédpüspök mondta nekem a gyónásról folytatott beszélgetésünkben: A civilizáció rohamos fejlődése magával hozta, hogy a mélyen hivők lelki problémái is megsokszorozódtak. Ezekre orvosságot találni, hathatós és eredményes lelki vigaszt nyújtani nem elegendő a gyóntató rendelkezésére álló néhány perc, amikor talán húszán is várnak gyónásra. Szükséges, hogy a lelkész és a hivő között visszaálljon a lelkiatya és lelki gyermek viszonya, ahol a hívőnek alkalma van kiönteni a lelkét, a lelkiatya pedig a problémák mélyére tud hatolni és olyan tanácsokat adni, amelyek valóban segíthetnek. 51