Szolgálat 11. (1971)
Hogyan láthatjuk meg ma a Szentlélek jelenlétét
Isten régtől fogva megígérte, hogy népével marad. ígérete beteljesítésére elküldötte Fiát, az pedig, amikor eltűnt szemünk elől, elküldte a Szentlelket, minden jó gondolat és jó tett forrását. Isten Lelke van minden jóakaratú emberrel: ő vezeti őket Isten Országa felé. Azért fontos, hogy meg tudjuk különböztetni szívünkben és a világban a Szentlélek jelenlétének és működésének jeleit, és így követni tudjuk őt. Ez a néhány oldal valójában új változata ennek a régi témának, a Szentlélek működése fölismerésének, új időkre és új szükségletekre alkalmazva. Föl kell hívnunk a figyelmet: a leírt jelek egyike sem csalhatatlan önmagában. Különféle jeleket kell figyelembe venni és együttesen mérlegelni, és még így is nagy bölcsesség szükséges ahhoz, hogy kiegyensúlyozott ítéletet alkossunk. Legjobb, ha ezt a fejtegetést a Szentlélek pünkösdnapi jelenlétének és működésének bibliai jeleivel kezdjük: ezen a napon áradt ki először a tanítványokra. E jelek voltak: a szél, a tűz és új üzenet új nyelveken. Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvassuk, hogy az első pünkösd napján, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, „egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek“ (Csel. 2,2). Erős szél támadt. A szél a levegő mozgása; frissítő szellő — és heves vihar is, amely megtisztítja a levegőt. Amikor a Szentlélek jelen van valahol, ott szélnek kell támadnia, mert ő az élő Isten, aki újjáteremti a föld színét. A föld színének ez az újjáteremtése heves mozgás, friss levegőt hoz az emberiség és az Egyház életébe. A Pünkösd szele nem rombol életet: több mozgással bővebbé teszi az élet ajándékát. Ha valahol egyáltalán nincs mozgás, nem valószínű, hogy ott jelen van Isten Lelke, az élő Isten, aki újjáteremti a föld színét. Ezt is olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben: „Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre“ (Csel 2,3). A tűz dinamizmust jelent. A régi elégését, hogy helyet adjon valami újnak. Ahol a Szentlélek jelen van egy személyben vagy egy intézményben, olyan, mint a tűz: próbálja elégetni a fölöslegeset, hogy helyet készítsen új ajándékoknak, amelyeket adni kíván. A tűz a szeretet jelképe is — aktív, tettekben megnyilvánuló szeretető. Lángoló szere- tetről beszélünk egy másik személy iránt. Az ilyen szeretet a Lélek jelenlétének tanúsága. „Mindannyian elteltek Szentlélekkel és különböző nyelveken beszélni kezdtek úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket“ (Csel 2,4). Az üzenet, amelyet az apostolok hirdetni kezdtek, Krisztus feltámadásának jóhíre volt, és ezt az üzenetet új nyelveken lehetett hallani, amelyeken a galileai születésű apostolok sohasem beszéltek azelőtt. Az, aki a Szentlélekkel együtt dolgozik, új üzenetet hoz; maga' az üzenet újsága a Lélek jele. Urunk azt mondotta, hogy a Szentlélek elvezeti a tanít72