Szolgálat 10. (1971)
Az egyház szava - VI. Pál pápa szociális apostoli levele
AZ EGYHÁZ SZAVA VI. PÁL PÁPA SZOCIÁLIS APOSTOLI LEVELE Lapunk már éppen nyomdába került, amikor megjelent a Szentatya „Octogesimo expleto anno“ kezdetű apostoli levele, amelyet a „Rerum novarum" körlevél megjelenésének 80. évfordulója alkalmából, május 14-én intézett Maurice Roy bíboroshoz, a „Justitia et Pax“ pápai bizottságnak és a laikusok Consiliumának elnökéhez. Rövid ismertetésével módunkban ál! bemutatni olvasóinknak, hogyan látja az egyházi tanító- hivatal legmagasabb fóruma korunk problémáit. A dokumentum tartalmát és terjedelmét tekintve enclklikának is beillenék. A Szentatya egyrészt bizonyára a Zsinat szellemében, tapintatból választotta ehhez a tárgyhoz a levélformát, másrészt — mint maga mondja — közvetlen célja az volt, hogy az említett munkabizottságoknak meggondolási anyagot és ösztönzést adjon. Észrevételei azonban természetesen általános érdekűek. Gyakran hivatkozik a megelőző nagy egyházi szociális dokumentumokra (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragesimo anno, XXIII. János: Mater et Magistra, VI. Pál: Populorum progressio, valamint a „Gaudium et Spes“ k. zsinati konstitúció), s ezek folytatójaként a szociális tanítás „új elemeit“ kívánja nyújtani a változó és eligazításra szoruló világ szükségeinek megfelelően. A rövidesen összeülő püspöki szinodus egyik fő feladatát is ebben jelöli meg. A mai világ képe nagyon összetett, s a keresztényeknek igen különböző viszonyok között kell benne küldetésüket megvalósítaniok. A problémákra nem lehet egyfajta megoldási receptet adni. De a tanítóhivatal tiszte nem is ez, hanem irányelvek és útmutatások megadása. Maguknak a keresztény közösségeknek feladata azután — a Szentlélek segítségével — az utak megkülönböztetése és az eszközök megállapítása. Végezzék ezt az Evangéliumba vetett bizalommal, amelynek hatékonysága ma sem csökkent, sőt hozzájárult a százados keresztény tapasztalat kincse. Minden jóakaratú emberrel összefogva dolgozzanak a nehézségek megoldásán. Levele első részében a pápa korképet ad. (Gondos anyaggyűjtő munka előzte meg ezt az egész világból.) A szociális kérdést ugyanis a modern világ egész problematikájának keretében kell vizsgálnunk. Erőteljes vonásokkal vázolja az új szociális kérdések tömegét. Ezek egyrésze a városok lakosságának rohamos szaporodásával és a nagyvárosi életstílussal függ össze. A megállást nem tűrő iparosodás, a gátlástalan és kíméletlen verseny következménye nem egyszer az, hogy az ember önmaga ellen fordítja saját munkássága gyümölcsét és szolgája lesz a magaalkotta műveknek. A régi szokások és kapcsolatok válságba jutottak. Az emberre rászakad az eltömegesedés magánya. Új proletariátus van keletkezőben. Nyerészkedés, nemtörődömség, 73
