Szolgálat 10. (1971)

Tanulmányok - Vass György: A modern istenkeresés útjai

lom biztonságát és az isteni mindentudás igazságát — csak változó történelmi szavak és tételek meggyőződésében tudjuk birtokolni. És a mostani keresztény feladata, hogy a keresztény igazság történelmiségéből is valahogy eljusson az Isten valóságának elismerésére. Ezért maga a biztos istenismeret istenkereséssé vált számára, a mindig általánosabb istentagadás pedig olyan jelenséggé, amit korunkban meg kell magyarázni. Sokan próbálták ezt a jelenséget kifejteni és okait megjelölni. Napjainkban talán több könyvet írtak az istentagadás okairól, mint az istenismeret és az istenkeresés útjáról. A „Gaudium et Spes" konstitúció is foglalkozik ezzel. David Jenkins oxfordi teológus szerint a csalhatatlan tekintély szerepét századunk közepén a természettudós praktikus és kézzelfogható igazságszemlélete vette át. Tudásunk tartalmát ez a gondolkodásmód határozza meg. Azt tartjuk valósnak és többé-kevésbé igaznak, amit tudósaink le tudnak írni és ki tudnak fejteni. „Már pedig — írja Jenkins — isten a hivő ember szemében, bármennyire is viszonyul ehhez a világhoz, az evilági valóság felett áll, vagyis transzcendens. Ennek következtében a keresztény teizmus Istene nem egy tárgy, amit tudományos eszközökkel és kutatással le tudunk írni. Ha pedig ez az általánosan elfogadott norma tudásunk számára, akkor a keresztény teisták Istene megismerhetetlen. Egy megismerhetetlen Isten pedig vagy nincs, vagy egyszerűen elhanyagolható.“

Természetesen nem ez a természettudományos ismeretelmélet az egyetlen oka a mai istentagadásnak. De mégis Jenkins jellemzése talán legáltalánosabban illik kortársaink gondolatvilágára. Ez nemcsak az ateista világot jellemzi, hanem azokra a keresztény teológusokra is kihat, akik a ma emberének beszélnek Istenről. A következőkben nem a modern istentagadást fogom jellemezni, hanem inkább az ennek hatására felmerült istenkeresés útjait. Valóban megismerhetetlen-e az Isten? Mi istenhitünk elérhető biztonsága?

A KERESZTÉNY ISTENKERESÉS TÖRTÉNELMI ALAPJAI (A KATOLIKUS TRADÍCIÓ ISTENTANA)

Egészen napjainkig a katolikus teológiának megvolt a biztos válasza ezekre az égető kérdésekre. Meg voltunk győződve, hogy természetes ésszel eljuthatunk arra a végkövetkeztetésre, hogy VAN Isten. Sőt még valameny- nnire jellemezni is tudjuk ennek az Istennek tulajdonságait. Természetesen ennek az értelmi következtetésnek Istene nem egy az evilági tárgyak közül. Az Isten a létező tárgyak végső létalapja, a gondolat élő dinamizmusának végső hajtóereje. Amit róla tudunk, az valóban túl-lépő, transzcendens ismeret, mert egy metafizikai valóság létét és mibenlétét állítja. Ehhez pedig a természettudós a maga hatáskörében nem férhet hozzá, csak a filozófus.

A modern kor pozitivizmusa először is a szokványos istenérvek logikáját vonta kétségbe. Minek az alapján állíthatjuk például, hog'Jf az oksági sorozat nem a végtelenbe nyúló? — kérdezi Bertrand Russell. Miért kell az okok

58