Szolgálat 9. (1971)

Eszmék és események - Árpádházi Szent Margit (1271-1971) (Temel M. Amata OP nyomán)

ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT (1271 — 1971)

Megszoktuk, hogy alakját magányosan, szinte elszigetelve szemléljük a magyar szentek sorában. Pedig ennek a valóban rendkívüli életnek és egyéniségnek megvolt a maga gazdag táptalaja. Egyfelől családi hagyományaiban, másfelől a tatárjárás utáni országos lelki fellendülésben. Zsenge éveinek otthona, a veszprémi domonkos zárda, a friss alapítás első buzgóságának lehelletét árasztja. (Ne feledjük: ebben az időben alakul meg az egyetlen magyar eredetű szerzet, a pálosoké is!) Gyermekkori társa és barátnője a stigmatizált Boldog Ilona. Testvérei közül hármat avattak boldoggá (Kinga, Jolánta, Konstancia). És legendájában olvassuk: „Eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életüknek szentségét, azaz Szent István király életét . . . Szent Imre hercegnek is ő életét és az ő nemességes szüzességét . . . Szent László királynak életét . . . Szent Erzsébetnek, az ő barátjának és szerelmes nénjé- nek szentséges életét ..." A magyar egyház közeli és távoli erői sűrűsödnek össze benne. Ugyanakkor ez az erőközpont sokszorosan vissza is hatott környezetére, korára, a magyar történelemre. Könnyen elképzelhetjük (és a tények meg is mutatják), milyen hatással volt a magyar hivatások kivirágzására a magas példa. Ö maga is tudta: történelemalakító erők birtokában van. Azért üzente nyugodt öntudattal királyi atyjának, mikor az szorongatott politikai helyzetében férjhez akarta adni a cseh királyhoz: leányának imádsága sokkal hatalmasabb fegyver, mint a cseh király egész hadereje. És a bibliai példabeszédet idézi neki a gyöngyről (margarita = gyöngy!), amely minden földi birtoknál értékesebb.

Melyek a lényeges vonásai ennek az életnek?

a) Hitvallás a lélek elsőbbsége mellett. Ezt az egyetlen „nemességet“ ismeri. (Nem ma, hanem 700 évvel ezelőtt, a feudális társadalom virágkorában!) Közismert, hogy nem lehetett volna jobban megszomorítani valamivel, mint ha királylánynak titulálták; hogy előszeretettel végezte a kolostorbán a legalacsonyabb munkákat. Amikor szülei az egyik házasítási terv során a 4. parancsra hivatkoznak, ezt feleli: ami Isten akaratának ellenére van, „abban én tégedet, király, atyámnak nem vallak, sem tégedet, királyné asszony, anyámnak nem mondalak". — De a lelkiség szuverén uralma nemcsak a külső tényezőkön győzedelmeskedik benne; önmagán is keresztüllép. Teste szinte csak arra való, hogy imádságba roskadjon és a sanyargatást tűrje. (Legendája, amely minderről tudósit, nem valami jámbor költemény, hanem a boldoggáavatási pörre szánt, eskü alatt tett tanúvallomásokat tartalmazza!) Nevelőjével, Olimpiades asszonnyal való hadakozásaiból, később szülei iránti viselkedéséből az is világos, milyen makacs és szívós akarat, az Árpádok férfias ereje élt benne. Nem lehetett könnyű ezzel az alkattal mindenre engedélyt kérni — ezt soha el nem mulasztotta volna —, minden

75