Szolgálat 9. (1971)

Tanulmányok - Őrsy László: A szerzetesek és az Egyház

megtestesülése, halála és feltámadása; az egész egységes megváltói folyamat, és különböző megjelenéseiben mégis annyira más. Mindnyájan arra hivattunk, hogy része legyünk ennek a megváltó folyamatnak.

Isten Fiának megtestesülése azt jelenti, hogy eljött véges, bűnös világunkba. Ez a jövetel azonosulás. Mivel beszélni akart hozzánk, meg akarta tanulni nyelvünket, használni akarta gesztusainkat, jelképeinket, képeinket. A szeretet azonosulásra kényszerít azokkal, akiket szeretünk. A szeretet kényszerítette Istent, hogy hasonuljon világunkhoz. Világbalépésében nincs semmi csalóka, semmi mesterkélt, semmi túlóvatos. Az Istennek szentelt személyekben és közösségekben hasonló folyamatnak kell megtörténnie, amely magábafoglalja a megtestesülés minden összetevőjét. Fel kell keresniük a világot, ki kell menniök a világba, hogy találkozzanak a benne élő személyekkel és beszélni tudjanak hozzájuk Isten csodáiról, amelyeket láttak és megtapasztaltak. Minden olyan teológia, amely szerint a szerzetesség lényege a világtól való elszakadás, éppoly képtelenség, mintha azt mondanánk: a só lényeges szerepe az, hogy elválasszák minden más ételtől, vagy a kovász szerepe az, hogy távoltartsák a kenyértésztától. Arra azonban nincs általános törvény, hogy hogyan történjék ez a bekapcsolódás a világba. Minden közösség és minden személy saját leleményességét kell hogy használja ennek kitalálására és megvalósítására.

De az emberek világának megváltásra van szüksége. Tökéletlen és titokzatos, gonosz erők munkálkodnak benne, s összecsapnak a remény és szeretet erőivel. A keresztények és közöttük a közösségben élő. Istennek szentelt személyek meghívást kaptak arra, hogy ebben az ütközetben részt- vegyenek. Az ütközetben ismét feléled a kereszt ellentmondása. Az élet azzal győz a halál felett, hogy elszenvedi a halált. Az ember arra gondol: igazából nem azért idegenkedünk-e néha a világ erőivel való teljes feszültségű találkozástól, mert viszolygunk attól, hogy — ha kell — megosszuk a kereszt misztériumát is? A magnak el kell pusztulnia, hogy százszoros termést hozzon.

De az élet nem pusztul el a magban. A Lélek záloga velünk van: ö működik ebben a teremtett világban. A radikális átváltozás folyamata már megkezdődött. A kiemelkedő új esemény Krisztus feltámadása. Dicsőséges személye a Lélek művének gyümölcse, ö a „holtak zsengéje" (1 Kor. 15,20). Dicsőségének jósága kiterjed és idővel mindenkit magába olvaszt, akit Isten szeret, magábaolvasztja az egész lélektelen világmindenséget is, úgyhogy „új ég és új föld lesz" (Jel. 21,1).

A Lélek munkája a világban még sokféleképpen nyilvánul meg. Egy szűz teljes nyitottsága Isten felé éppúgy a Lélek gyümölcse, mint a feltámadás; persze, parányi gyümölcs, a nagyhoz viszonyítva. A Szentlélek átformáló munkájának másik gyümölcse egy ember nyitottsága a közösségben jelen27