Szolgálat 8. (1970)
Halottaink - Hamvas Endre érsek (Udvardy József püspök)
Hein Jenő Tádé OSB Mátyásföldön okt. 26-án (73, 57, 50) Kupár Lajos ny, gkat. lelkész Rákoskeresztúron okt. 29-én (73, 46) Kerkai Jenő SJ Pannonhalmán nov. 8-án (66, 46, 36) Elhúnyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! HAMVAS ENDRE ÉRSEK (1890— 1970) Életének lobogása az évek folyamán mindig csendesebb lett és április 3-án végleg megtört szemében a fény. Földi életét 80 éves korában fejezte be és bemutatta lelkét irgalmas Jézusának. Érdekes, érdemes és értékes volt az élete. Érdekes, mert kevés papnak jut osztályrészül annyi eseménytől dús, fordulatos életszakasz, mint neki. Érdemes volt az élete, mert mindig meg tudta látni az eseményekben Isten kegyelmekben gazdag pillanatait és ezeknek a pillanatoknak lelki eredményét mindenkor fel tudta mutatni. És értékes volt az élete, telve gazdag élményekkel, lelkiséggel, bölcsességgel és a szeretet nagy cselekedeteivel. A nyolcgyermekes piszkei kovácsmester elsőszülött fia az esztergomi bencés gimnáziumban kitűnően végezte tanulmányait. Ezek végeztével az esztergomi főegyházmegye papnövendékei közé kért és kapott felvételt. Főpásztora mindjárt a bécsi Pázmáneumba küldte. Időközben kissé megrokkant az egészsége; lelke, szelleme és erős akarata mégis felülkerekedett a hirtelen támadt gyengeségen és megfelelő okos gyógykezeléssel teljesen renbejött. Kitűnő eredménnyel fejezte be egyetemi tanulmányait is és megszerezte a teológiai doktorátust. 1913 nyarán szentelték áldozópappá. Hamarosan segédlelkészi beosztást kapott Naszvadra. Három esztendőt töltött ott. Az egyre betegebb plébános mellett ő végezte a lelkipásztori teendőket, fiatalos buzgósággal, nagy készséggel, mindig figyelemmel principálisa iránt, kikérve annak irányító véleményét, nehogy rosszul essék neki a fiatal pap önálló tevékenykedése. Káplánkodása megmaradt a hívek emlékezetében. Még püspöksége idejében is jöttek onnan látogatók Szegedre. Azt mondták ezek a látogatók: látszott rajta, hogy szeret imádkozni, szereti a híveket szolgálni, lelkében a buzgóság élt s a készség, és életében mindenki feddhetetlennek ismerte. 1916-ban Budapestre került hittanárnak a Notre Dame de Sion intézetbe, ahol 12 éven át volt kiváló katechéta. Budapest papsága, főleg hitoktatói megismerték őt és a lelkiismeretes, akkor igen időszerű módszerekkel oktató fiatal hittanárt egyre inkább megtanulták tisztelni. Sokszor írt értékes cikket a hitoktatással és lelkipásztori kérdésekkel kapcsolatban. Mindig is megmaradt egy kicsit katechétának szentbeszédeiben, pásztorleveleiben és egyéb megnyilatkozásaiban. Mindenki megértette, mert egyszerű beszédű volt, érthető, világos stílussal szólott a legnehezebb hittani tételekről is. És ezért merhetett vállalkozni később, püspök korában arra, hogy hittankönyveket írjon, amelyeket aztán az egész országban használtak. 1928-ban az esztergomi főegyházmegyei papnevelő intézet lelkiigazgatója és a hit- tudományi főiskola erkölcstan-tanára lett. Két évig működött teljes szorgalommal új munkaterületén. 1930-ban Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek berendelte a főegyházmegyei hivatalba, ahol a titkári és főszentszéki jegyzői beosztással járó feladatokat végezte. Az egyházjog iránti figyeime, komoly érdeklődése megmaradt később is. Megyéspüspök korában is sokáig megtartotta az egyházmegyei házassági bíróságnál, a püspöki szentszéknél a másodfokú elnöki tisztet magának. 1936-ban az esztergomi érseki iroda kancellárja lett, 1940-ben pedig Budapest érseki általános helytartója. Nem könnyű beosztásba került, de helyt állt. Szigorúnak 97
