Szolgálat 8. (1970)
Eszmék és események - A váci egyházmegye papi szenátusa a szentségek kiszolgáltatásáról
Ilyen oktatást legtöbb helyen csak havonta egyszer kell tartani. Ezen az oktatáson a szülők akár a gyermek születése után, akár előtte résztvehetnek. 2. A gvermek keresztelését el kell halasztani azoknál a családoknál, ahol a vallástalanság objektív jelei tapasztalhatók (Bánk: Kánoni jog I. 412. o. jegyzet). Ilyenek: a) A szülők nem kívánják a keresztelést (más rokon az ő tudtuk nélkül hozza el a gyermeket). b) A szülők nem kötöttek egyházi házasságot, noha ennek semmi akadálya nincs. c) A szülőknek van elsőáldozáshoz bocsátható gyermekük, aki nem részesül hitoktatásban és elsőáldozó sem volt. 3. A gyermek keresztelését más templomban az illetékes plébános engedélye nélkül nem végezhetik el. 4. Ha öt éves, vagy ennél idősebb gyermeket jelentenek be keresztelésre, a szentség kiszolgáltatása előtt korának megfelelő oktatásban kell részesíteni. 5. Biztosítani kell a keresztség ünnepélyességét. Különösen vigyázni kell erre a téli hónapokban, amikor a hideg miatt az egész szertartást a sekrestyében végzik. Az egyházközség új tagját lehetőleg minél több hivő jelenlétében iktassuk be a katolikusok sorába. Elsősorban kívánatos a szülők jelenléte. II. Elsőáldozás és bérmálás 1. Az eddigi lelkipásztori gyakorlat általában olyanokat is elsőáldozáshoz illetve bérmáláshoz engedett, akiknél a szentség felvétele — a kevésnek bizonyult nyolc ill. négy heti előkészület után — csupán külső formaságot jelentett, és nem volt meg a remény arra, hogy a gyermek igazi keresztény élete folytatódik. Az Egyházmegyei Papi Szenátus ülésén a papság képviselői annak a komoly lelkipásztori érdeknek adtak hangot, hogy az elsőáldozást és bérmálkozást legalább egy évi szentmisén való részvételnek és lelki- ismeretes hittantanulásnak kell megelőznie. 2. Ha a gyermek nem saját plébániáján járul elsőáldozáshoz illetve bérmáláshoz, a szentség felvételéhez ki kell kérni plébánosának engedélyét. III. Házasság 1. Ha a szentségi házasság egyik jegyesnek sem lelkiismeretbeli ügye, akkor nem részesülhetnek egyházi házasságban. 2. Arra az esetre, ha az egyik jegyes hitetlen — noha a jog szerint katolikus —, az új pápai motu proprio értelmében a Magyar Püspöki Kar rendelkezését várjuk. Ilyen esetben a hitetlen fél természetesen nem áldoztatható meg. < 3. Az Egyház megkívánja a házasulandóktól „a keresztény tanításban való jártasságot“ (1020. c. 2.). Azokat a jegyeseket, akik nem voltak első86
