Szolgálat 8. (1970)
Eszmék és események - A harmincéves taizéi közösség
Ezt a szöveget kommentálta az előkészítő csoport. Egymásután szólaltak föl: az ázsiai, az afrikai, a fekete vagy fehér amerikai, a latinamerikai. „Az elmúlt évben föltettük magunkban, hogy örömhírt hirdetünk Taizéből a fiataloknak: a remény merész szavát az Egyház megzavarodottságának ebben az idejében; ma, amikor elnyomó erők idegenítik el az emberiség egyrészét; ma, amikor egyesek tűrhetetlen kiváltságai mindent elvesznek másoktól, még emberi öntudatukat is. Figyeltünk, elmélkedtünk, imádkoztunk, hogy megtaláljuk azt az üzenetet, amely leginkább az emberek szívéből fakad, ügyeltünk mind a két féltekére, de a lényeg a déli földrészről ért el hozzánk. A latinamerikai ifjak érezték meg ,egy mind húsvétibb Egyház sürgető szükségét, amely visszautasít minden hatalmi eszközt, hűséges tanújaként az embert megszabadító Evangéliumnak'. Az afrikai és ázsiai ifjak úgy látják, hogy az északi félteke lakói visszaszorítják az ő sajátos közösségük, szolidaritásuk és ünnepük értékeit.“ Ezután olvasták fel az örömhír szövegét. Majd Roger testvér szólalt fel. Hosszú idő óta két dolog foglalkoztatta. Egyrészt az, hogy igen sok fiatal kereken elutasítja a látható Egyházat, másrészt hogy évek óta ezer meg ezer fiataltól mindig ugyanazt a kérdést hallja: „mit csináljunk, ha taizéi tartózkodásunk után hazatérünk?" — Válasza a következő: „Hogy a hosszú úton elinduljunk, hogy kibékítsük az ellentéteket, egy mód, egy eszköz kínálkozott föl számunkra határozottan, és ezt most tud- totokra adom: zsinatot tartunk a fiataloknak. Ez a zsinat nagyrészt fiatalokból fog állni, de hogy elkerüljük az elszigetelődést, részt vesznek rajta korosabbak, öregek, sőt még gyerekek is. Minthogy semmi tartósat nem lehet tető alá hozni egy kis idő nélkül, ma az első szakasz kezdődik meg. Mielőtt összeülnénk a fiatalok zsinatára, elmélkedni kell és élni kell: élni az ünnepet, a közösséget, a szolidaritást, .reménykedve minden reményen túl'. Ebben az órában belépünk a zsinati előkészület idejébe. Ennek során mindenki saját belső szegénységéből kiindulva igyekszik élni és tekintetét a feltámadt Krisztusra szegezi: ő a fényforrás, amely sötétségünkben világít." Hogyan valósul meg a fiatalok zsinata? A zsinat előkészítése mindenekelőtt lemerülés az Egyház rejtett, földalatti áramába, önmagunkba-térés, mert énünk legmélyén jelen van Krisztus és találkozik velünk. Hogy ezt az utat megtehessük; a feltámadt Krisztus háromfajta ünneplését ajánlották nekünk: ünnepeljük a feltámadott Krisztust az Eucharisztiá- b a n . Ez adja meg, hogy résztvehessünk a feltámadt Krisztus életében és részesedjünk a húsvéti misztériumból: osztozzunk Krisztus megpróbáltatásaiban, aki a világ végéig szenved testében, az Egyházban és testvéreinkben, az emberekben; éljük énünk legmélyén azt az ünnepet, amelyet a feltámadt 72
